Minekutána tegnap teljesen legyalultam az agyam a nyelvi lektorálásnak hívott izével (korrektúra volt az, ne szépelegjünk), mára már tényleg nem jutott eszem semmire. A fejem tök, a zoknimon tök, viszont legalább megvan a heti nagybevásárlás meg a kétheti macskakaja. Ez is valami.

Igen, én bótban és buszon maszkban vagyok. Mindig. És egészen őszintén leszarom, ki mit gondol róla, a mai adatok után pláne.