Ma volt annak napja, hogy kettőkor ébredtem, aztán mivel nem tudtam visszaaludni, háromkor hajat mostam, pacsmagokat pacsmagoltam magamra, majd kiájultam kicsinyég a futonon, még mindig vizes hajjal, és hülyeségeket álmodtam, míg fel nem vert a telefonom, hogy elérjem a hatos buszt. Most értem haza.
A tradícióknak megfelelően ezért nem kaptok bemutatót a fejemről, cserébe megcsodálhatjátok a turkálós táskát és sálat, amiket még szerdán újítottam be, de persze nem volt időm még beblogolni, és vasárnapig nem is lesz.
Pusztán a történelmi hűség kedvéért, ez az én ébresztőm a telefonon:
Most pedig képzeljétek el ezt négy óra, két darabban abszolvált alvás után.
Sorsom van nekem, bazmeg.
Minden nap más - mindennap más 
Zsuzsi
2021/10/08 at 20:15
Jesszus, erre ébredni! Nehezen ébredő típus vagy? Nekem Ella Fitzgeraldtól a Have yourself a merry little christmas az ébresztőm az utóbbi években. https://www.youtube.com/watch?v=hgeFfekjQUc
mák
2021/10/09 at 02:11
Hülyén alszom és összevissza, ezenfelül nagyjából minden nap máskor kell kelnem, hogy elérjem a buszomat, szóval muszáj valami, ami kirobbant az ágyból. Hatásosnak kétségtelenül hatásos, ezt az ébresztőt nem lehet ignorálni. 🙂
Retyusa
2021/10/08 at 21:57
De hová vezet a vékonyka híd? Csak nem az őrületbe?… Még nem vagyok eléggé setét, höhöhö…
mák
2021/10/09 at 02:13
Ahhoz én nem beszélni eléggé német, hogy még ilyenekről is tudjak morfondírni, a Brückét is az expresszionisták miatt tudom, nem másért. 🙂