Szombat, piac.

Meg az univerzum legfehérebb lábai.

(Totál groggy vagyok – nem tudom, hogy ez még az oltás, már a hőhullám, esetleg középen a nagyrészt álmatlanul töltött éjszakám, melynek megkoronázásaként végül visszaszundikáltam fél hatkor, és olyan vadakat álmodtam, hogy abból simán kijönne egy gothic novel. Ehhez képest ezen a fotón egészen megtévesztően katzér vagyok és életteli. Amúgy ez az a ruha, amit még valamikor márciusban vettem a piacon. Ilyet máskor is csinálok majd.)