Órriási szenzácijóóó, éppen világgá megyünk.

Oké, csak Szegedre, de az így szopornyica idején már valódi világgámenetelnek számít. A húgommal találkozunk, akit nem láttam több mint egy éve, de most átjön könyvtárazni az egyetemre (vannak elhivatott emberek, no), és ennek örömére hozzávágok egy családi méretű és célú szeretetcsomagot.

Ezt itt, ni:

Csokicsók, horgolt takaró, gyermekméretű arcmaszkok, polár kötényruhácskák meg más kedves és értelmetlen cuccok mellett van benne huszoniksz pár vicces zokni is, különböző méretekben. Ez, gondolom, már többé-kevésbé kereskedelmi mennyiségnek számít, de ha van a világon bárki, aki ki tudja magyarázni mindezt a szerb vámosnak, a húgom az.