“Veres az ég alja, alighanem szél lesz”, de a cukorkaszínű sajnos nem tudom, milyen időjárási körülményeket jósol.

A prognózisaim mindemellett nem túl jók: Maci háromszor köpte vissza ma reggel a szájgyulladására kapott gyógyszert, Poci meg itt ül a hátam és a futon mögött, a hogyléte iránti érdeklődésre csak ellenséges tekintettel reagál, és hol szortyog, hol nem, de kijönni nem akar.

Én mindeközben próbálok úgy tenni, mintha minden rendben lenne,

de a telefonom itt a zsebemben, ha felhívnának az állatkórházból, mint ígérték. Ha nem hívnak fel délutánig, tán még telefonálni is fogok.

Hogy ezek a januárok folyton azzal telnek, hogy a macskák miatt fosunk, az árgyélusát neki!