Ismeritek ezt?
Szerintem valahol ki lehet írva a kertre macskául, hogy “palimadarak”. A teraszon ugyanis ez látható most éppen:
Az ott fent az ablakban egy Poci, aki morog. Az ott a fotelben meg nemtomki, de hajnali fél három óta itt van, és nem nagyon gondolkodik azon, hogy elmenjen.
Neked is remek az ütemérzéked, kismafla, március óta először akarunk elutazni hétvégére.
U.i.: Huhh, megjöttek a kis kószáért az utca másik végéről a gazdik. Huhh. Marha nagy kő esett le a szívünkről.
Zsuzsi
2020/08/11 at 20:22
Biztos a kóbor macskáknak is vannak olyan jelzéseik, mint a harmincas években Amerikában a hobóknak, akik megjelölték a kerítéseken, hogy hol laknak barátságos népek, hol lehet kajára, bármire számítani, kinél lehet alkalmi munkát vállalni, meg effélék. 🙂
kingafetyko
2020/08/16 at 14:04
ne is mondd – a halo ablakunk alatt a kovetlezo csapat bandazik: kandurból: nyurga, a pottyos, forest, a nagy feher; lanybol: a fekete es a feher kismama [a fekete megint vemhes]; ketto kolyok: cirmi-mirmi es egy felix szeru csontika. remalom. komolyan.
mák
2020/08/17 at 14:21
Nálunk az ilyesmi általában nem jellemző, de azon a hajnalon tényleg térdig jártunk macskában, mert az utcavégi minivándor mellé természetesen bentről Poci is csinálta a fesztivált, idekint meg egy adott ponton megérkezett Berci az első reggelijéhez. És amikor már mindenkit megetettem-megitattam, ők meg befejezték a fújást és köpködést, Poci elkezdett vonyítani, de mint akit nyúznak. Ilyet eddig csak egyszer csinált, másfél évvel ezelőtt, amikor benézett az üvegezett konyhaajtón rá egy ménkű nagy fekete macska, akit azóta se láttunk, úgyhogy rögtön indultam megnézni, mi a fene történik – hát a konyhaajtó üvegén túl ott állt ugyanaz. a. ménkűnagy. fekete. macska.
Érdekes hajnal volt, na.