Királyi koleganőim valószínűleg csak azt tudnák reagálni a mai bejegyzésre, hogy kész, ezzel leírtam magam, sose lesz belőlem őtözködős blogger. Nos, meglehet. Én viszont éppen a teraszra indulok egy többé-kevésbé szétesett Rast kiskomóddal, egy tubus pillanatragasztóval és a pincében talált ikeás fapáccal, amit már tizenéve kivontak a forgalomból, tehát a fene se tudja, mennyire alkalmas még bármiféle akcióra.

A képen amúgy roppantmód mosatlan hajamon kívül egy csak-itthonra-jó zseníliapulcsi látható egy csak-koszolós-hadműveletekhez félretett, de amúgy technikailag kidobott törött talpú tornacipő társaságában, a kettő között pedig a fürdőszobafestő gatyám. Ez nagy és röhögséges tetszést aratott, hogy nekem van egy fürdőszobafestő gatyám, úgyhogy muszáj leszögeznem: más termeink festéséhez is ezt használom, de a majdnem négy évvel ezelőtti fürdőszoba-festés során jutott el szegénykém abba a stádiumba, hogy az utcára csak akkor lépnék ki benne, ha ég a ház, és éppen ez van a seggemen.

Cserébe viszont kirúzsoztam a számat, és DKNY Be Delicious-tól illatozom. Az úr pokolban is úr vagy miként fogalmazzunk.