Itthoncsücsü, háromezerötszázhetvennyolcadik nap.

A gépem, amit április 8-án rendeltem, még mindig nem érkezett meg. A szakdolgozók továbbra is azt csinálják, amit leadás hetén szoktak. (Nagyrészt pánikolnak.) Már másodjára sütöttem olyan bagettet, amit három napig kell dögöleszteni.

Ma már két emberrel is beszéltem telefonon, az egyiket én hívtam fel(!). A macskák nem néznek a szemembe. Sem a saját,

sem a kosztos.

A Repülő Kutató seggenül és kutat. A teraszt beterítették a cseresznyefa elszáradt szirmai. Mosni kéne. Meg porszívózni is. És újrahúzni az ágyneműt.

Hm, talán kezdek kicsit becsavarodni.