A nemzetközi nőnap alkalmából a szőrös terrorista úgy vélte fél hétkor, hogy már eleget aludtunk, ezért igazi csajos rámenősséggel látott neki, hogy kiverje az álmot a szemünkből. Általában beéri azzal, hogy a Repülő Kutató oldalán rágcsáljon csámcsogva különböző telefonkábeleket, mert tudja, hogy ettől a RK fel fog ébredni kínjában, de ezúttal én is kellettem neki a reggelhez. Úgyhogy felmászott az én oldalalmon a polcra, aztán akkurátusan célozva leverte a macifejű mókust, ami az arcomon landolt. Tíz pont!

Ez a macifejű mókus, mielőtt azt hinnétek, hogy delirálok.

Az én ágyrészem mellett lakik a polcon a turkálós sünivel és a RK gyermekkori macijával együtt, mert minekünk ennyi eszünk van.

Ezek után, hogy tartsam a menetrendet, bevonultam a vendégszobába, és további állatok (a teljesség igénye nélkül mosómedve, pipik, kacsa, halacska, valamint több sárkány) közé megágyaztam szép tavasziasba anyámnak, aki ma délután landol nálunk húgoméktól jövet.

Istencsudájára rajtam most nincsen semmiféle állat,

(a hajam még száradóban, úgyhogy nem érdemes mutogatni a fejemet), de csütörtökön elkövettem egy rettenetes merényletet, úgyhogy lesz még itt szőlő, lágy kenyér és rókák minden mennyiségben.

Ezt követtem el, ni.

Már tavaly december óta nézegettem sóvárogva a boltban, ahová fonalakért járok, a tekercs csak fogyott és fogyott, én pedig csütörtökön egyszer csak bedühödtem. Mire nekem a sok rendeskedés, ha közben nem vehetek magamnak szép rókás pamutanyagot? Na ugye. Vegyük úgy, hogy ajándékba kaptam nőnapra.

Jelzem, ezt a bejegyzést a futonomon írom ezek alatt a dögök alatt,

úgyhogy nemigen tagadhatnám a rókák iránti erős vonzalmamat, hehh.

Most viszont táncos lábbal el, mert a szomszédban délután már megint családi hepaj van, én meg sós sütiket ígértem. Ha van egy kis szerencsénk, megússzuk, hogy állatkás kiszúrókkal babráljam át a délelőtt hátralévő részét.

Természetesen vannak állatkás kiszúróim, miért éppen azok ne lennének ebben a vircsaftban.