Tudjátok, mit szokott mondani Hannibal Smith, emlegetem épp eleget. Nos, ezúttal is csak őt tudom visszhangozni, én is imádom, ha egy terv összejön – még akkor is, ha az a terv mindösszesen annyiból állt, hogy vizsgáztatni, hazajönni, elzuhanni, aztán éjfélkor felébredni, és bevésni a jegyeket a Neptunba. Akkor most már csak a terv további részét kell megvalósítanom, ami arról szól, hogy két lábbal ugrani az adventbe meg a nagybőgőbe.

Én most nem nézek ki igazán érdekesen (a robbantott hajamat leszámítva, de olyat már láttatok), viszont tegnap sikerült lefotóznom a pofát, aki már három éve minden decemberben kitöret a frásszal. Esztergomban lakik a régi vám mellett egy erkélyen, és én tényleg minden alkalommal berezelek tőle, amikor meglátom.

Közelről sem kevésbé ijesztő. És estére még ki is világítják, nehogy ne lehessen észrevenni.