Tudom, hogy kicsit unalmas már ez a sok siránkozás, de a tavalyi évhez képest alig van időm bütykölni valamit (leszámítva a dühödt horgolást a reggeli meg esti buszon), nemhogy beblogolni, mit csinálok, ha éppen csinálok valamit. Ezekkel is már hetek óta veszkődöm, de csak most jutottam el odáig, hogy ilyen-olyan fotókat is tudjak gyártani hozzá nappali fényben.

Már évekkel ezelőtt szereztem egy csomó hungarocell-gömböt, hogy házi karácsonyfa-díszeket gyártsak belőlük. Akkoriban persze én még csak varrásban gondolkodtam, meg is próbáltam így meg úgy meg amúgy, de sose lett igazán pofás, úgyhogy hagytam az egészet a francba. A hungarocell-gömbök persze maradtak. Ebben a vircsaftban minden megmarad valahol.

Na mármost amióta újra rátaláltam a horgolásra, kézenfekvő volt, hogy ezzel a technikával is meg fogok próbálkozni, fene azokba a nyavalyás gömbökbe. A neten persze rengeteg sok szép minta van arra, hogyan horgoljunk körbe gömböket, de hát nyilván nekem ezúttal is a magam útját kellett járnom, mint mindig. Az első kísérlet épp ezért ilyen lett, ni:

Négy láncszemből gyűrű (1. sor), abba tizenegy hosszúpálca (2. sor). A következő körben minden láncszembe két hosszúpálca (3. sor), a továbbiakban pedig a közökbe hajtva három hosszúpálca (4. sor), négy hosszúpálca (5. sor), aztán a négypálcás sorban a közökbe meg a négypálcás csoportok közepébe is két-két hosszúpálca (6. sor), a 7. sor meg ugyanolyan, mint a 6. Ez egy félgömb. Csinál az ember egy másik félgömböt is ugyanazzal a módszerrel, aztán összevarrja a kettőt a hungarocell-gömbön. Kész.

Nem is változtattam később sem ezen a módszeren, csak a színekkel meg az összeállítással trükköztem egy kicsit. Mint a fenti képen látható, a gömb egyenlítője az összevarrás miatt rém fura lesz, úgyhogy inkább megpróbálkoztam az összehorgolással, és gyakoroltam egy kicsit.

Valahol folyamat közben rájöttem arra, hogy általában egész pofásak a színátmenetes cuccok, de ezeknél a gömböknél valamiért nem voltam igazán elégedett, úgyhogy megpróbáltam kicsit kontrasztosan.

Meh, ez meg túl pasztelles lett. Na jó, újratervezés.

A következő sorozat a buszon készült, ahol a HT projekt kékjeivel voltam édes – háát, azt nem mondhatni, hogy kettesben, mert ők elég sokan voltak a táskámban. Mindenesetre abból ezt a sorozatot sikerült összehozni.

Nna, most már kezd úgy kinézni, ahogyan én szeretném. Épp csak ebben a színkombinációban maximum Filoméla szobájába tudom betenni, mert a nappalinkba úgy passzol, mint kujak a szembe.

Úgyhogy tessék, újabb sorozat.

Fánk ugyan idén sincs, de nekem még van egy csomó gömböm és további buszútjaim, úgyhogy nem tudok garantálni semmit…