Enchilada-szószok, kenyerek és más szöszmöték közepette majdnem lemaradtam mára a blogbejegyzéssel, de mint a borravaló. Leginkább azért, mert csak most jutottam oda, hogy hajat mossak, az azelőtti állapot meg igazán nem volt mutogatnivaló.
Ugye?
Mivel viszont a világ árukapcsolások mentén működik, a szép új nyafogóruhámat csak a hajammal együtt lehet megtekinteni. Ez utóbbit pedig igenis mutogatni akarom. Majdnem olyan sárga, mint ma délben volt odaki a nyírfa az ablakom előtt,
Poci meg különösképpen szereti az anyagát.
Nyamnyam.
Minden nap más - mindennap más 
Zsuzsi
2019/11/18 at 21:03
Ú, de jó lett! 🙂 Cuki az ujja vége, az ellentétes színű lezárással, és a pompomos fonallal.
mák
2019/11/18 at 21:07
Szükségből erény. 🙂 A szürke anyagból egészen kevés volt már, úgyhogy nem jött ki belőle hosszabb ujj, ezért kellett megmőkölnöm.
fűzfavirág
2019/11/18 at 23:35
De hol vannak róla a baglyok??
Klassz lett!
mák
2019/11/19 at 07:12
A baglyokat másfelé irányítottam.