Nem akarom elkiabálni, de a mai nap eddigelé úgy indult, hogy még arra is van remény, nem fövünk meg estére. Jó, persze, nyugtával kell dicsérni, meg különben sincs még reggel hét sem. Történhet itt még bármi, sőt, az ellenkezője is.
Mielőtt viszont megtörténne a bármi (vagy annak az ellenkezője), gyorsan elmegyek a piacra. Nem, nincs ma szombat. Szerda van. Szerdán is van piac. Estére meg hazajön a Repülő Kutató, és én vacsorát ígértem neki. Panzanellát.
Nektek is ígértem valamit, mégpedig egy szerencsés nyertesnek kaftánt, ha akarja. Ma estig még lehet jelentkezni itt.
peony67
2019/07/03 at 13:18
Én már megfőttem a 10. emeleten. Panza…mit?
mák
2019/07/03 at 13:20
Olasz paradicsom- meg kenyérsaláta.
peony67
2019/07/05 at 06:47
Aahh, tényleg. köszi. Régen olvastam Frances Mayes-t.
Zsuzsi
2019/07/05 at 07:38
Ahh, Frances Mayes… Idén télen talán először maradt ki, hogy a legdepibb időszakban újraolvassam a Napsütötte Toszkánát. 🙂
mák
2019/07/05 at 09:27
Azt a könyvet én is olvastam valamikor, de semmiféle nyomot nem hagyott bennem…
Zsuzsi
2019/07/05 at 14:48
Nem vagyunk egyformák. 🙂 A bátyám tinédzserként évente újraolvasta a Kétévi vakációt, a fia meg a Harry Potter összest. Én régen Jókaitól A szerelem bolondjait… 🙂