RSS

6/274 – Psziú

01 jún

Tegnap speciel sikerült megúszni a fáradtságtól-fejreállást, de csak azért, mert még munkába menet akkora hisztérikus adrenalinfröccsöt kaptam a pániktól, hogy kitartott hazáig. A buszmegállóban, már a buszra várva jöttem rá ugyanis, hogy nincs nálam a pendrájv, ami nélkül nem tudom kinyomtatni a dolgozatokat (tegnap használtam a LTF-hez, és nem tettem vissza a táskámba), hazafutni pedig már nincs időm, jézusmáriaszentjózsef. Az már csak tortán a hab, hogy mikor becsorgott a busz, összesen három kamasz-kirándulócsoport volt rajta. A mellettem várakozó nő rögtön közölte is, hogy ő erre fel nem száll, alig húsz perc múlva jön a visegrádi járat, mire én, hogy “De nekem időre kell mennem dolgozni és Esztergomba!!!”, és majdnem elbőgtem magam. Végül sikerült valahogyan cipőkanállal felszuszakolnom magam a leghátsó ajtónál, a busz meleg volt és döcögött, a fiatalok kárpáltak és szaglottak (kamaszfiúk kirándulóban, képzelhetitek), és Dunabogdányig előre sem tudtam mászni, hogy egyáltalán jegyet vegyek. Visegrádig viszont sikerült kitalálnom, hogy a Repülő Kutatóval megkerestetem otthon a pendrájvot, azon a dolgozatokat, és elküldetem magamnak csatolva e-mailben. Ennek pusztán annyi akadálya volt, hogy a RK elment shoppingolni az anyájával be a nagy székesfőfaluba, tehát meg kellett várni, amíg hazaporoz. Mindenesetre végül sikerült megoldani a logisztikai problémát, dolgozatíratás közben egy konferencia-jelentkezés absztraktját is összedobtam,  hazafelé pedig kijavítottam a tegnap megíratott dolgozatokat, hazaérkezés után meg beírtam a jegyeket is, juhé.

És aztán leeresztettem, mint egy lufi, psziú. Attól tartok, a mai napomra is rányomja a bélyegét az elmúlt akárhány (ki számolja már), mert most csak kóválygok, mint gólyafos a levegőben, bár azért persze elmentünk piacra, anélkül ugyebár nem élet az élet.

Délutánra a szomszédban már megest grillezési tervek vannak, és valószínűleg muszáj lesz a mai napot kivennem szabiba a tudományból, mert szép dolog az, amikor az ember berendivánt játszik, de azért mindennek van határa.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2019/06/01 hüvelyk nyár, tavasz

 

4 responses to “6/274 – Psziú

  1. vica57

    2019/06/01 at 08:59

    Ezt (a tegnapi napot) még olvasni is sokk volt, brrrr
    A grillparti remélhetőleg pont ellentétes sokk lesz, és legalábbis közömbösíti 🙂

     
    • mák

      2019/06/01 at 09:01

      Ó, azt el is felejtettem mondani, hogy a tegnapi nap hajnali négykor kezdődött szakdolgozati bírálatok írásával. 🙂

       
  2. Zsuzsi

    2019/06/01 at 09:07

    Ah, Berend Iván… Újra kell olvasnom a Fekete gyémántokat. 🙂
    Neked jó pihenést, és grillezést! 🙂
    Nem szeretem a feketét (illetve, ruhában nem, kutyában de 😀 ), de a kékekkel, meg a hajad és a rúzsod színével együtt már nem is idegenkedek annyira tőle.

     
    • mák

      2019/06/01 at 09:22

      Én sem hordok gyakran feketét, úgy meg nagyjából már sose, hogy ne legyen pár színes folt is hozzá.

       

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: