Derűsen süt le ránk a nyári nap sugára, de melege nincs neki, vagy esetleg az én szervezetem kezd hülyén reagálni mindenfélékre, ezt nem tudni. Ma reggel például arra ébredtem, hogy a. folyik az orrom b. sajognak az ízületeim c. jézusmária, még nincs kész két dolgozat az ötből, amit ma akarok megíratni.

Azóta már csak egy fél dolgozat hiányzik, de az a. és b. pontoknál nemigen tapasztalok változást, pedig nekem holnap konferenciára kéne mennem Egerbe. IC-pótló busszal, természetesen. Erős a gyanúm, hogy a konferenciálásból ezúttal nem lesz semmi, mert ha ledarálom magam a hét hátralévő felében, az a jövő hetemet fogja betegállományba tenni, márpedig most éppen az hiányozna nekem, a rohadt életbe.

Eh, majd meglátjuk, mi lesz és hogyan. Most egyelőre futamodjunk neki a mai vizsgáknak, az árgyélusát neki – mindezt persze úgy, hogy a buszon fogok összehajigálni egy fél dolgozatot, és mindig kéznél lesz a zsebkendő.

Amúgy ez az egyik új tunika az egyik új szoknyával, a cakkos szélűvel. Mit gondoltok, hagyjam így, vagy egyenesítsem ki a cakkjait?