Megint a siránkozás ideje van, bár mikor nincs a siránkozás ideje, a természet bimbózik és virágozik, én meg nem érek rá megállni és nézegetni, hanem futkosok, mint a mérgezett egér. Pocsék órákat tartok, mert a doktorin gondolkozom közben, és nem haladok semmivel, ráadásul folyton sűrű kilométereket kell letotyognom innen oda meg onnan ide, és nem tudom felvenni a csinoska cipőimet, mert azok nem barátai a sűrű kilométereknek.
Komolyan, itt fogok maradni már mindörökké cikcakkruhában, két szék között a pad alatt, és három vagy négy vagy akárhány város között tévelyegve, mint valami modernizált bolygó hollandi. Különös tekintettel a battai IC-pótlóbuszra.
Zsuzsi
2019/03/26 at 06:12
Ugyan már, csak két napja volt vasárnap, amikor se cikkcakkruha, se szaladás, se siránkozás, se abrosz vasalás nem volt. Nézd meg, melyik a következő ilyen, és számold vissza a napokat!
A rengeteg közlekedésben meg legalább jól halad a horgolás! 🙂
mák
2019/03/26 at 07:49
A következő ilyen, na hát az talán vasárnap lesz. Talán.
A horgolás meg halad, de valami másnak is kéne már haladnia…
vica57
2019/03/26 at 17:52
Az nem megoldás, hogy Pestről Pécsig busszal menj végig? Akkor nem kell az átszállásokkal vacakolni, idegeskedni, tülekedni.
Régebben voltak távolsági gyorsjáratok a Volánnál.
Emlékszem, én tizenéve Szekszárdra utaztam ilyennel, és mivel távolsági gyorsjárat volt, be kellett mennem Pestre, hogy felszállhassak rá, mert nem jött be Érdre, se Battára.
Pedig akkor a 6-os autópályának még híre-pora se volt.
mák
2019/03/26 at 19:18
Jaj, azt nem, abba belediliznék. Szűk helyen nyomorogni hosszú órákig, a lábam se tudom megmozgatni, meg vécére sem tudok elmenni közben… utazom én eleget busszal, itt most inkább jöjjön a vonat. 🙂
Meg aztán állítólag csak március 31-ig tart ez a hülyeség.