RSS

6/149 – Még mindig az optimizmusról

27 jan

Nem tagadom, igencsak szűkében vagyok. A cicc bágyadt, és lógatja a fejét, és nem nagyon akar enni. Diktáltunk bele csirkemájat kis cafatkákban, de nem evett sokat. A kanült viszont kiszedte magából valamikor hajnalban (amikor fél négykor ránéztem, még benne volt, azután tehette). Ráadásul ma délután bűnrossz cicagazdik leszünk, én legalábbis annak érzem magam – bevisszük a kórházba, hogy megkapja a mai infúzió-adagját, és ott is hagyjuk éjszakára, mert holnap ő ismét infúziót kap, nekünk viszont mind a kettőnknek reggeltől estig és látástól mikulásig dolga van. Nem is tudjuk hazahozni csak este.

Csak az a kurva tehetetlenség, csak az ne lenne.

 
16 hozzászólás

Szerző: be 2019/01/27 hüvelyk újracucc, eská, macs, tél

 

16 responses to “6/149 – Még mindig az optimizmusról

  1. Zsuzsi

    2019/01/27 at 12:19

    Fel a fejjel! Minden rendben lesz! 🙂 A cicceknek különben is 9 élete van, nemde? Meg: Hajrá, Szabó néni!
    (oké, nem vagyok ennyire vidám, de próbálok pozitív energiát küldeni)

     
    • mák

      2019/01/27 at 13:30

      Köszi a pozitív energiát, reméljük, átjön.

       
  2. kingha

    2019/01/27 at 13:01

    van egy biztonsagos hely – ahol folyamatosan figyelnek ra – szoval jo dontes. voltam hasonlo helyzetben es magam is igy dontottem. kitartas es kuldjuk a czicza-csiiiit.

     
    • mák

      2019/01/27 at 13:31

      Köszönjük a csít!

       
  3. fűzfavirág

    2019/01/27 at 14:19

    Drukk, drukk! És nem vagytok rossz gazdik, sőt nagyon is jók 🙂
    Ha a cica bágyadt, de a kanült kiszedte, akkor még minden jóra fordulhat.

     
    • mák

      2019/01/27 at 16:44

      Nem fog. Most már biztos. Én iszom és bőgök, ő a futonon ül, és napjai vannak hátra.

       
      • Zsuzsi

        2019/01/27 at 18:37

        Ó. 😦 Sajnálom. Vigasztaló szavakat keresnék, de meggyőződésem, hogy olyanok igaziból nem léteznek… 😦

         
        • mák

          2019/01/27 at 18:40

          Ha annyit mondasz, hogy jól tettük, amiért hazahoztuk, ahelyett, hogy azonnal elaltattattuk volna, és őszintén mondod, már sokat segítettél.

           
          • Zsuzsi

            2019/01/27 at 19:47

            Őszintén: jól tettétek, én is ezt tenném.

             
          • vica57

            2019/01/27 at 20:22

            Igen, az volt a legjobb, amit tehettetek.
            Ő otthon van, biztonságban a megszokott helyén, veletek, és ez a lényeg.

             
      • fűzfavirág

        2019/01/27 at 21:06

        Jajistenem. De legalább otthon van, veletek. Nektek nem jobb, de neki igen.

         
  4. ekkasworld

    2019/02/02 at 21:07

    Kitartast kivanok, remélem azóta jobban van!

     
    • mák

      2019/02/03 at 01:24

      Nem, tulajdonképpen nem. 😦 Celofán nem fog megmaradni, már egy hete afféle tartalékidőn van. Egyelőre ez őt nemigen zavarja, és amíg ez így van, addig nem altattatjuk el .

       
      • ekkasworld

        2019/02/03 at 09:00

        Ezt a posztot olvastam utoljára 😦 sajnálom nagyon :/

         
        • mák

          2019/02/03 at 09:02

          De amíg jó neki, addig itt van velünk, és ez a fontos. 🙂

           
          • ekkasworld

            2019/02/03 at 09:03

            Ez így van 🙂 Azért hátha történik valamiféle csoda 🙂

             

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: