RSS

6/36 – Motiváció

06 okt

Tegnap tényleg csak arra voltam jó délután, hogy hazajövetel után eldőljek, mint egy zsák. Oké, annyira nem volt ez meglepő: hatkor indultam és négy után értem haza, közben pedig csoportos gyakorlat az oviban meg négy óra pofázás a tanteremben. Az oviban négy oldalnyit körmöltem, hogy utána élőben is meg tudjam mutatni a hallgatóknak, hogyan oldható meg a játék-megfigyelés jegyzetelése, és miből lesz a hospitálási napló. Nem tudom (valójában nem is nagyon érdekel), mások másutt hogyan csinálják, én viszont csak így látom értelmét: beülni, jegyzetelni, aztán friss-ropogós, párórás példákkal illusztrálni mindent, amit elmondok a hallgatóknak. Háromhasábos leírások meg játékterek meg játékcsoportok, az óvodapedagógus beavatkozásának okai és mértéke, konstrukciós játék szerepjátékkal kombinálva, utánzás és motiváció, és ó, látták, hogyan terített meg az a magányosan játszó kislány a babáknak a babakonyhában? Meg hallották azt, amint az egyik kis gézengúz ellentmondást nem tűrően kijelenti a többieknek autópálya-építés közben, hogy “Mindenki béna autóval szokta kezdeni!”. Lassan harminc éve lesz, hogy belém verték a drillt: mit kell észrevenni, amikor csak nézi az ember a fel-alá gomolygó kéttucat gyereket, hogyan kell átlátni a káoszon, hol van a látszólagos zűrzavarban a rendszer. Több mint két évtizedig azt is gondoltam, hogy ez most már csak afféle fölösleges tudás lesz, amit felrakok egy polcra, hadd porosodjon meg pókhálósodjon, mert többé úgyse tudom mire használni – aztán amikor elő kellett venni, le kellett porolni, visszatért mind.

Motiváció nélkül nincs tanulás, és szerintem nincs tanítás se. Azt hiszem, engem az motivál leginkább, hogy segítsek a hallgatóknak összekötni az elméletet meg a gyakorlatot, és kialakítaniuk egy olyan rendszert, amelybe bele tudnak majd építeni minden új ismeretet és tapasztalatot. Piszok nagy ambíció meg nem kicsiny cél ez, sőt, talántalán még az is lehet, hogy csak egy jólfejlett téveszme az egész, és tulajdonképpen nem érek el semmit. A próbálkozást viszont nem tudom abbahagyni. Persze ez roppant fárasztó, és hatkor kell elindulni hozzá egy pocsékul töltött éjszaka után, és még másnap is nyöszörögni tőle, de hát hiába, nem tudom másként csinálni.

Mint a mellékelt ábrán látható, én továbbra sem azért öltözöm, hogy unatkozzak, ti viszont valószínűleg szintén nem azért olvastok őtözködős blogot, hogy unatkozzatok, úgyhogy ma rittyentek ide egy eská-bejegyzést is, mielőtt mindent ellepne a dudva, a muhar meg a pedagógusi küldetésnyilatkozatok.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2018/10/06 hüvelyk eská, ősz

 

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: