RSS

5/239 – Torkosbors

27 ápr

Az agyamat eltömítő takonymanók még mindig keserítik az életemet, de valamivel jobban keseríti ez az elsőáldozós bálhercegnő ruha, amit nagy optimizmussal elvállaltam, aztán most meg szívok, mint a torkosborz. (Elsőre torkosborsot írtam, és ezen csúfondárosan vihorásztak a takonymanók az eltömített agyamban. Kuss legyen, pokolfajzatok.)

Munkámat nehezítendő és a kész produktum minőségét emelendő elsőre nem a drága fehér anyagba vágtam bele nagy lendülettel, hanem az itthon lézengő szövetkék közül áldoztam be egynéhányat arra, hogy az első verziót előállítsam. Indiánnak lenni tapasztalat és előrelátás, Filomélát fél éve nem láttam, és hiába van meg az instrukszijo, hogy 140 centi magas, ez egy szabásminta alkalmazásában általában hajítófát sem ér. Még akkor se, ha a szabásminta kifejezetten 140 magas ifjú hölgyekre van inicializálva. Ennélfogva most csak egy próbadarabbal fogok belejteni hozzájuk, nem a végső termékkel, hogy a szükséges korrekciókat megejthessük, mielőtt megvívom a végső harcot a fehér organzával és düsesszel. A próbadarab, jelzem, egy olyan szemkifolyasztós sanzsántaft anyagból készül, ami királykék és orgonalila csíkokat tartalmaz, hozzá pedig orgonalila szemkifolyasztós sanzsán poliészterselyem dekorászijók járnak, szóval Csicsóné három lányának mindaddig megoldott a Lila Tündér farsangi jelmeze, amíg az inkriminált darab szét nem foszlik egy homokozóban. (Ismerem Toscát. Ő még a strandra is fel akarja majd venni.)

Attól a bagatelltől eltekintve, hogy a ruha tizenakárhány darabból áll (ha észrevettétek, magamnak se varrok ilyet), van rajta gomb és cipzár is (ha észrevettétek, magamnak se stb.), szóval egyelőre nem érzem azt a spirituális emelkedettséget, amit elvárnék magamtól, ha már az unokahúgom elsőáldozásáról van szó. Plusz még a takonymanók, ugye.

No sebaj, a nyafogóruhák és készakartan felemás zoknik mindig segítenek. Egy kicsit.

A Repülő Kutató szerint egyébként sokkal jobban vagyok, mint tegnap, mert már morgok, és nagyon határozottan teszem. Ez, azt hiszem, elég sokat elárul rólam, házasságunkról és egyes férfiemberek áldozatos munkájáról, amit egy házasságba képesek feccölni.

 
5 hozzászólás

Szerző: be 2018/04/27 hüvelyk eská, tavasz

 

5 responses to “5/239 – Torkosbors

  1. vica57

    2018/04/27 at 09:44

    De erre legalább nem kell ráapplikálni organzavirágokat 😀

     
    • mák

      2018/04/27 at 09:58

      Hát ahogy jelenleg állunk, arra van a legtöbb esély, hogy kivigyem az udvarra, aztán felgyújtsam. 😦

       
      • fűzfavirág

        2018/04/27 at 12:58

        De még mielőtt megteszed, muti! Annyira gyönyörűnek hangzik, hogy hajítófát sem ér az élet, amíg nem láttam.

         
        • mák

          2018/04/27 at 13:05

          😀
          Nyugi, megcsinálom, meg megmutatom, de most úgy küzdök itt vele, mint Szent György a sárkánnyal.

           
          • fűzfavirág

            2018/04/28 at 14:41

            Viszont első blikkre azt mondanám, le is győzted 🙂 Az organzavirágok viszont tényleg büntetnek.

             

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: