RSS

5/204 – Betadin

23 Már

Szép hosszú délutánom lesz tanítással meg szakdolgozókkal – ez utóbbiakból nyilván azzal a kettővel, akik a legszorgalmasabbak és egyben legaggódósabbak, úgyhogy valójában azt kell elmagyaráznom nekik jó hosszan (és kedvesen! és mosolyogva!), hogy nyuginyuginyugi, jól haladnak, dolgozzanak csak, hajrá. Ezzel szemben a többi eltűnt, mint szürke szamár a ködben. Aannyira szeretném, hogy ne a próféta beszéljen belőlem, de hát hiába, akkor is tudom, hogy majd leadás előtt egy héttel fognak feltűnni egy majdnem teljesen kész izével, amiről ők azt hiszik, hogy az szakdolgozat, én meg hiába adom elő a Gézengúz-féle hörgős-morgósat, akkor is hajnalokat fogok átkotlani javítgatással. Természetesen ilyenkor tutira kevesebb munkámba telne, ha simán újraírnám helyettük az egész gezemicét, de hát nem erről szól ez a popszakma.

Egye fene, ezt a partit is lebokszoljuk majd valahogy. Sok lebokszolandó partim van persze, köztük nem utolsósorban Celofán az ő legendásan gyulladékony körömágyaival. (Egyszer direkt áthívták az állatorvosnál a szomszéd vizsgálóból a gyakornokot, hogy bemutassák neki, így fest ez). Baja természetesen semmi, ugyanúgy eszik, iszik, alszik, szarik, dorombol, fésülteti magát, kunyizik jutifalatért és kergetőzik-verekszik-nyalogatózik Pocival, mint máskor, de azért én napi egy-két alkalommal elkapom, és Betadint applikálok a lábujjára. Nem lelkes tőle. Én se. (Azt azért hozzátenném, hogy nagy annak a négydekás agynak az ő csodája: bármilyen kevéssé gyanúsan közeledem, rögtön tudja, mi a stájsz, és ha a kergetőzésnek meg betadinozásnak vége, célzatosan beáll a tálkája elé, hogy akkor most ide nekem egy kis jutifalatot.)

Egy kis jutifalat nekem se ártana, hm.

 
9 hozzászólás

Szerző: be 2018/03/23 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

9 responses to “5/204 – Betadin

  1. Dió

    2018/03/23 at 11:43

    Aggódósok, eltűnősök hagyján. Ám amikor azt kell elmagyarázni kedvesen, a bimbózó lelkekre vigyázva, hogy a szakdolgozat megírása nem egyenlő a ctr C / ctr V gyakori alkalmazásával… engem az borított ki…

     
    • mák

      2018/03/23 at 11:52

      Na igen, az a része is csupa móka és kacagás.

       
    • vica57

      2018/03/24 at 00:25

      De miért kell kedvesen vigyázni a bimbózó lelkekre, ha még ennyit sem tudnak? 😮
      (öhm, aszem, én nagggyon rossz tanár lennék, türelmetlen…)

       
      • mák

        2018/03/24 at 06:31

        Nyilván ebben a “bimbózó lelkekben” volt irónia is, de tanárnak lenni, ahhoz néha tényleg annyi türelem kell, mint Jóbnak volt. Tegnap azért értem haza este hét helyett fél kilencre, mert egy órán keresztül mondogattam két többgyermekes családanyának, hogy nyuginyugi, meg tudják csinálni, jól haladnak. Az egyiküknek olyan ólmos rémület ült kezdetben az arcán, mintha vágóhídra jött volna, nem konzultációra.

         
  2. Zsuzsi

    2018/03/23 at 19:36

    Puncs-boszi! 🙂

     
    • mák

      2018/03/23 at 21:04

      Még mindig jobb, mint a minyon. 😀

       
      • Zsuzsi

        2018/03/24 at 08:23

        A puncs boszi hobbijaként felmerült a minyonkészítés, csak nem írtam oda. 🙂

         
        • mák

          2018/03/24 at 08:39

          Nem vagyok oda a minyonért, de egye fene. 🙂

           
          • Zsuzsi

            2018/03/25 at 07:26

            Hát nem muszáj saját fogyasztásra készítenie… 😀

             

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: