RSS

4/335 – Bundikenyér és batátapüré

01 aug

Ezt a kettőt ette Giggü tegnap ebédre. A bundikenyeret még a szomszédban anyósomnál, ahol kikunyerált magának két kis szelettel (a szokásos apró darabkákra tépve), a batátapürét meg nálam, nesze neked egzotikum. Ezt a kombinációt még szabadalmaztatni fogom bébidrogként, Giggü ugyanis még akkor is dalolászott a maga babanyelvén, amikor lefektettem déli álmot hajcsikálni. Két perccel később viszont már aludt.

A kölyök egyébként, a bundikenyértől függetlenül, beleszerelmesedett anyósomba, akinek lenni ilyen picikékhez türelem és tapasztalat, a lakása pedig tele van babajátékkal, ez utóbbi gondosan rendszerezve és jól eldugva szem elől, pofámbőregyerele. Mi mintegy félúton élünk egy raktár, egy slendriánul karbantartott antikvárium és egy tiniszoba majdnem kétszáz négyzetméteres keverékében, és én ugyan ezen a nyáron radikális rendrakásokat terveztem, de ez a nyár eddigelé nem pártolta a radikális rendrakásokat. Remélem, Atilláné nem fog felmondani kétségbeesésében. Ő is máma érkezik a kuperáj közepébe, és ezúttal tényleg súlyosbított pályán mozog, mert nemcsak a macskákat kell navigálni az emelet és a földszint között (általában a nyakbőrüknél lógatva, miután az ember kikotorta őket az ágy vagy kanapé alól – mihelyt meglátják Atillánét, rögvest elbújnak), de Giggüt is. Mivel, mint mondtam, a gyermek beleszerelemesedett anyósomba (tegnap többször is tudtunkra adta megfelelően ráutaló magatartással, hogy át akar menni a szomszédba, és amikor éppen zárva volt náluk a teraszajtó, két tenyérrel dörömbölt rajta, hogy engedjék be) kézenfekvő lenne, hogy lepasszoljam neki erre az időre a töpörtyűt. Anyósom vevő is lenne erre, neki viszont, ó, jaj, fél tizenegyig elfoglaltságai vannak, úgyhogy a mai délelőtt tényleg harcos és bonyodalmas időszaknak ígérkezik.

Mindehhez odakint már hét órakor huszonnégy fok, a ruhámmal pedig csak a gond, baj, bú, bánat és nyomorúság, merthogy a legutóbbi felvétel óta vagy ő ment össze a mosásban, vagy én mentem szét mellben, de ritka idétlenül áll. Mondjuk ez legyen a jelen pillanatban a legnagyobb bajom, de kánikulában épp elég nagy siralom, amikor az ember felveszi a leglengébb ruháját, oszt ott áll vele meglőve. Pfühp.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2017/08/01 hüvelyk nyár

 

2 responses to “4/335 – Bundikenyér és batátapüré

  1. Milda

    2017/08/01 at 07:30

    Én nem látok ezen a ruhán semmi hibát, nem néz ki úgy, mint ami összement.:-)

     
    • mák

      2017/08/01 at 07:34

      Ha csak ácsorgok benne, teljesen oké, de hát nem ácsorgásból áll a zélet, és folyton húzkodnom kell valamilyen irányba.

       

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: