RSS

június 2017 havi bejegyzések

4/286 – Többé-kevésbé

Ma igen határozott itthoncsücsü-napot fogok tartani, de ezt akkor legalább valami többé-kevésbé decens öltözékben. Mondjuk az is igaz, hogy az imént anyósom rámnézett a teraszon (nála egy locsolókanna volt, nálam meg a reggeli kávécigi), és örömmel megállapította: “Ó, ma szabadnapod van!”, szóval talán mégse olyan decens ez az egész, mint én hittem.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2017/06/13 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

4/285 – Expedíció

Ismét hétköznapok vagynak kifogyott macskaeledellel meg a hűtőben egy fej pak csojjal, amiből főzni kéne valamit, de ehhez nem ártana mellé valami egyéb kiegészítő is.

Ja, meg itt a nyár.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/06/12 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

4/284 – A nagy rohanás végén

Rohanás lesz továbbra is, persze (ha leállok, megdöglök), de mostantól, ha minden jól megy, csak kicsi és elviselhető rohanások lesznek. Ma hajnalban, miközben a hotel első emeletén esküvőző népek egy utolsó nagy gajdolással kitámolyogtak az ajtón, és eltűntek a vasárnapi reggelbe, én befejeztem az utolsó leadandó szart, amit doktori tanulmányaim igényeltek ebben a félévben. Ennélfogva a félévet abban az univerzumban, amelyben diák vagyok, lezártnak nyilvánítom. Most már csak azt kell letudni, amiben tanár vagyok, bagatell.

Nyúzott vagyok, az nem vitás. Viszont ha ma hazakúszunk a Repülő Kutatóval, mostantól (kapaszkodjunk meg) csütörtökig semmi más dolgom nincs, mint kijavítani egy kupac dolgozatot. Gyanítom, azt már ma letudom, aztán diadalittasan belevetem magam abba az idillbe, ami a káoszos háztartásom, a macskák, a befőzendő cseresznye és a befejezetlen varróprojektek világában lakik.

Ja, és csinálok kovászt, mert a múltkorit megöltem. Szomorú történet.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/06/11 hüvelyk eská, nyár

 

4/283 – Az valóság felülírása

Majdnem úgy festek, mint aki életben van. A tegnapi nap kétoldali balfékség és mindenirányú rohanások miatt kimaradt, most viszont már túlvagyok egy pocsék vizsgán és összesen négyféle beadandó-leadandó elküldésén. Már csak egyetlen izé van hátra, amin holnap csiszatolok még kicsit, aztán azt is elküldöm, és erre a félévre végeztem doktori tanulmányaimmal, egye meg a fene az egészet, dixit.

És akkor végre foglalkozhatok majd a macskáimmal meg a pofám és hajam állapottyával, mert ezekre mind ráfér, hogy foglalkozzanak velük.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/06/10 hüvelyk nyár

 

4/281 – Sűrű és rózsaszín

Voltaképpen a jetlag nem is olyan rettenetes dolog (mondta bizakodva hajnali egykor, amikor nem tudott visszaaludni), alig csak egy kicsikét különbözik az inszomniások mindennapjaitól. Nem olyan nagy bumm ám, ha az ember hajnalban úgy ken fel a körmére egy újabb réteg rózsaszínt a besűrűsödött ezeréves körömlakkból, hogy már túl van három rövidke alváson délutántól számítva, és az adott pillanatban éppen úgy érzi, hogy na, egészen ébren vagyunk, csinosíjjuk magunkat egy pöttyöt, aztán tegyük ki a pontot a hetek óta vonszolódó szakdolgozati bírálatokra.

Reggel persze már másként fest a leányzó fekvése, márminthogy a leányzó inkább feküdni szeretne, mintsem feltarisznyálni és eltotyogni a munkahelye irányába, de mit van mit tenni, vár a bánya. És mivel ebben a nyavalyás életben mindig minden egyszerre történik, ma estére még csajbuliba is vagyok hivatalos. Ehhez pedig, ha akad rá annyi időm, és nem ájulok el menetközben a kialvatlanságtól, át is öltözöm majd, juhé. Ah, mekkora boldogság, amikor végre rendelkezésre áll a komplett szekrény, az ember asse tudja, hová kapjon, mindenhol csuda tarkabarka holmik. Persze miután megcsodáltam az összes cuccot, végül hozzávetőleg a szakdolgozathurcolós szatyorhoz öltöztem. Stílusos vagyok, mint a fene. Délben már valószínűleg melegem lenne benne, de addigra a szakdolgozathurcolós szatyor átavanzsál kardigánhurcolós szatyorrá. A lényeg, hogy hurcoljunk valamit, anélkül nem az igazi. (A ruhát amúgy nem ártott volna kivasalni, de Celofán éppen ott gubbasztott a vasalódeszkán, és rá volt írva az arcára, hogy ha elkergetem onnan, lehányja a cipőmet.)

Kár, hogy az orrom még mindig folyik, és úgy ugatok, mint egy kutty. Nincs is szebb egy kis nyári náthánál jetlaggel keverve, neszpá.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/06/08 hüvelyk eská, nyár

 

4/280 – Toalett

Megérkeztem, beültem a kádba, pacsmagokat kentem magamra, hajat mostam, manikűröztem, aludtam. Szakdolgozatot bíráltam, megint aludtam. Most éppen szakdolgozatot bírálok, ergo utána ismét aludni fogok, smegintelölről.

A lakásunk modern és színes és éppen a megfelelő hőfokú (most éppen), és nem zúg semmi, sálálá. A hülye kis cicák nyilván úgy néztek ránk, mint egy háromnapos mócsingra, ti meg kik vagytok, és mit kerestek itt, de aztán Poci kegyeskedett odaülni az ölembe, és fésültetni magát. Egy hölgynek, nemdebár, roppantul fontos a toalett.

(Apropó toalett: ha van valami, amit nehéz megszokni Kanadában, az a konstrukció, amellyel a budik rendelkeznek, úgymint majdnem a karimáig tele vannak vízzel, és ez a víz zubog le az összes végtermékkel együtt, ha lehúzod. Ha az ember nem akar kínosan alapos információkkal rendelkezni az emésztéséről, jobb használat után bele sem nézni mindaddig, amíg le nem húztad.)

Itthon bezzeg napfény ragyogja be az utunkat, bébi. Rá is fér, én innentől vasárnapig megint folyvást úton leszek. Jaj, szegény macskák, szegény Repülő Kutató, szegény én.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2017/06/07 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

4/279 – Going ho-ho-ho-home

Cipőkanállal ugyan, de mindent begyömöszöltünk a csomagjainkba, nemsokára felvándorlunk vele az emeleti fürdőbe, és lemérjük, hogy nem léptük-e túl velük a 23 kilós hibahatárt. Remélhetőleg nem.

Az éjjel egyébként azt álmodtam, hogy a TEK leejtett a Móricz Zsigmond Körtérre egy olyan helikoptert, amilyen a vietnamiháborús filmekben szokott dzsungelek fölött pöfögni. A Körtéren pattant egyet, aztán felugrott egy házra, majd onnan lezúgott a hatosvillamosra, amiben én éppen ültem. Hú, hogy iszkoltam elfele. (Ezt csak azért mesélem el, hogy ha esetleg az Air Canada pattan egyet, aztán felugrik egy házra, ezoterikusabb olvasóimnak is legyen egy kis “hűha”-élménye. Én ezt az álmot mindenekelőtt arra a gépezetre vezetem vissza, ami egész éjjel zúgott a szomszéd kamrában. Gondolom, ő a hűtésfűtés és más komfortizék forrása, de minden éjjel zúg meg duhog. Meh.)

Torontóban amúgy igen kellemes húsz fok van celziuszban szemerkével, kivéve a lakásban bent, ahol hetvennyolc fahrenheitban, és most is zúg meg duhog valami hűtőfűtő ketyere.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/06/06 hüvelyk nyár, tavasz

 

4/278 – Moose

Istenuccse, ha választani lehetne, ki legyek, unokaöcsi lennék nálunk vagy unokahúg. Nemcsak kanadai mintás luficsomagokat kapnak tőlünk ajándékba, de rénszarvas-plüssöt és ún. fidget spinnert is, ami annyira dernier cri a gyermekjátékok területén, hogy még nincs magyar neve, és mire lenne, már ki is megy a divatból. (Remélhetőleg addig viszont kihúzza, mire holnapután hazatámolygunk.)

Ma amúgy elmentünk amerikai palaxintát enni juharsziruppal meg juharszirupos grillezett kolbászkákkal (úgy tűnik, ez itt gyakoribb a baconos-juharszirupos palaxintáknál is), szóval nem nézek túl derűlátóan afelé, hogy mérlegre álljak majd valamikor szerdán. Holnap már utazunk, de addig még sok nemes és harci feladat vár ránk, én például befejezek egy határidős recenziót, és valamikor bele kell gyömöszölni a poggyászba mindent, amit hoztunk, plusz még három plüss rénszarvast, két doboz poutine-gravyt és egy félliteres palack juharszirupot.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/06/05 hüvelyk eská, nyár, tavasz

 

4/május

Most is volt minden, mint a búcsúban. Galéria!

                                                            

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/06/04 hüvelyk blabla, nyár, tavasz

 

4/277 – Résztvevő

A mai napot gyakorlatilag átaludtam, szédelgek meg nyamvadt vagyok. A Repülő Kutató mindeközben antropológiai résztvevő kutatást végzett a kanadai magyarok Trianon-ünnepségén, ennélfogva már másfél órája a 20. század eleji Magyarország etnikai összetételét, első világháborús tevékenységét és az államközi egyezmények és a határkijelölő bizottságok szerepét magyarázza a rokonoknak.

Tessék, így festek akkor, amikor még szemöldököt festeni sincs erőm.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/06/04 hüvelyk nyár

 

4/276 – Moitié et moitié

Ha eddig nem jöttetek volna rá, én kifejezetten jó vagyok abban, hogy olyasmik fölött nyígjak, ami másnak öröm, jutalom és bódottá. Úgyhogy valószínűleg azzal sem okozok meglepetést, ha bevallom: én gyakorlatilag azóta akarok hazamenni, amióta megérkeztünk. Egy kanadai utazás nagy bumm meg minden izé, de a nem megfelelő időpontban (például vizsgaidőszak közepén) alig nyújt lehetőséget a kikapcsolódásra, mert azt a munkát mind el kell végezni, ami kimaradt, és bőven elég lett volna, ha csak egy hétre jövünk. Emellett a röhej kedvéért itt ülök a világ egyik legnagyobb meg legtágasabb és legszabadabb országában, időnként meg eddig sose tapasztalt klausztrofóbiás rohamok törnek rám. (Első éjjel például azt hittem, megfulladok a túlfűtött házban, és egyik ajtón se tudtam kijutni se a verandára, se a kertbe, úgyhogy végül kinyitottam a hűtőt, és bedugtam a fejem, ott inhaláltam a hűvösben, miközben barátságosan nézett rám egy moitié et moitié avagy half and half, aminek itt a tízszázalékos tejszínt híják.)

A mai éjjel különösen rossz volt, ugyanis mindehhez még meg is taknyosodtam, fél éjszakát átforgolódtam a túl puha és túl szűk ágyban, miközben köhögtem és időnként kimásztam orrot fújni, meg haza akartam menni a feladataimhoz, a kanapémra és a hülye kiscicáimhoz. Úgyhogy most eléggé itt állok ledarálva, túlaludtam azt is, amikor a rokonok elmentek garázsvásárt nézni, de persze a világ nem áll meg, a Repülő Kutató ismét bokáig kopott lábakról ábrándozik egy Yorkville nevű negyedben, ami lényegében az öreg Torontó. Hát jó. Akkor legalább csípjük ki magunkat, mint Szaros Pista Krisztus nevenapján.

A hátam mögött látszik egy darabka a Repülő Kutatóból. Éppen nem repül, úgyhogy kitalálhatjátok, mivel foglalkozik.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2017/06/03 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

4/274-275 – Meeekkora víz

Na szóval elmentünk busszal a Niagara Fallshoz, és azt mindenképpen le kell írnom, hogy előtte való nap, miután kitámolyogtunk a textilmúzeumból meg a cipőmúzeumból (én voltam boldog), beestünk mintegy véletlenül egy plázába (pisilni mentünk, no, hadd valljam be). Ott pedig valami monstre leárazáson a Repülő Kutató vett nekem egy olyan kabátot, ami ilyentájt torontói népviseletnek számít. Ez itt nü.

(Ne aggódjatok nagyon a Repülő Kutató miatt, ő speciel egy öltönyt vett magának. Bazi nagy leárazás volt, na.)

És akkor tegnap tényleg elmentünk busszal a Niagarához. A Niagara vízesés nagyon nagy és nagyon húúú, ott álltam egy hajón piros nejlonzsákban kapucnival, a fél Niagara bele a pofámba, és szerintem amióta itt vagyunk, ez volt a legjobb érzés, csuhaj. Arról mondjuk szólhatott volna nekem valaki, hogy ne hasítottbőr cipőben menjek, minden józan gondolkodású turitnyán flipflop volt.

A vízesés mellett van egy város, amit úgy híjnak, hogy Niagara Falls, és a főutcája direkt az odalátogatók szórakoztatására lett kipofozva, ha esetleg nem lenne elég az, hogy meeeekkora víz. Kaszinók meg szórakozóhelyek meg óriáskerék meg drakulakastély meg minden, ami köll, Kicsit olyan, mint a Disneyland, csak a Disneyland ízlésesebb, szóval képzelhetitek. Én, mint az abszurd nagy kedvelője, minden bizonnyal fényesen mulattam volna, ha nem tör rám egy olyan méretű fáradtság, amivel csak előretotyogni lettem képes, és végül a buszon visszafelé Torontóba nem a képemet tátottam a világra, hanem aludtam.

Ma punnyadással és házifeladatok írogatásával telt a nap, persze házifeladatból még van egy csomó, de holnap is van nap meg holnapután is, sőt. Egyébként máma a rokonság homárt enni vitt el meg a lokális románboltba. A lokális magyarboltban a múlt hétvégén voltunk, és egyik érdekesebb, mint a másik, gyermekkorunk régi szemétdombjai Vegetával meg Eugénia nevű keksszel. A lokális románbolt és magyarbolt amúgy igen érdekes munkamegosztással működnek, a magyarboltban ki van írva, hogy “Avem mici”, a románboltban meg kürtőskalácsot kapni.

Voltunk emellé turkálóban is, csak a vicc kedvéért, s természetesen szintén csak a vicc kedvéért én nem vettem semmit, a Repülő Kutató viszont igen egy inget meg egy nyakkendőt. Kígyót melengettem a keblemen, nem vitás, neki pedig erősen érik egy saját őtözködős blog, ha ez így folytatódik.

Holnap nem tudom, mi lesz, talán további házifeladatok, de nektek már az a holnap van, hm. Majd meséljétek el, mi történt velem.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/06/03 hüvelyk újracucc, eská, nyár, tavasz