Mármint még nyolc szerda. Úgy vágom ezekkel a szerdákkal a centit, hogy hajaj.

A mai poszt amúgy nyilván újabb konzerv, és mégnyilvánabb kétségbeesett kísérlet arra, hogy… na, megmondva az őszintét, én se tudom, mire, de ma mindenesetre ezt vettem fel. Gőzöm sincs, miért. Azzal vigasztalgatom magam, hogy a blog elmúlt három éve alatt biztos volt rajtam ennél lököttebb kombináció is.

A Repülő Kutató amúgy tegnapelőtt megkérdezte egy különösen hisztérikusra sikerült holanemtommi-rohangálás közben, egyáltalán hogyan vagyok képes menedzselni ezer táskámat, ha neki ez az öt se megy. Magától értetődően válaszoltam, hogy van hozzá egy blogom, ahol mindig megnézhetem, melyik volt nálam legutóbb, amibe beletehettem a holanemtommit. Szerdánként viszont ebben a félévben elég könnyű dolgom van: felkapom azt, ami kedden is velem volt.

És ugyanezt a továbbiakban még hétszer megcsinálom, ha ez a mai nap lement.