RSS

4/29 – Fortuna kerekén ügyesen ülj

29 Sze

A tegnap még annál is cifrábbra sikerült, mint eredetileg terveztem, ugyanis egy fel-felriadós szép kusza éjjel után nem a szundit nyomtam be félkómásan a telefon ébresztőjén háromnegyed ötkor, hanem leállítottam az egészet en bloc. Ennélfogva 5:26-kor (a belső ébresztő még így is működött, hálistennek) úgy ültem fel az ágyban, mint akinek gongot ütöttek meg a füle mellett. Fél órám volt a macskákat megetetni, megitatni, kialmozni, magamat lezuhanyozni, felöltöztetni, kisminkelni, megkávéztatni és blogposzt-élesíteni. Bagatell.

Nyilván megoldottam, tudok én nagyon operatív is lenni, ha muszáj. Mindezek után viszont szinte röhögőgörcsöt kaptam, amikor Hűvösvölgy felé menet lerobbant alattam a 29-es busz. Még épp az hiányzott volna, hogy minden heroikus erőfeszítésem ellenére összefogjon ellenem a békávé meg a zuniverzum, aztán jól elkéssek. (Mondjuk ezúttal is rá volt számolva az utamra annyi plusz idő, hogy ne így legyen, de amikor a következő 29-esnek is elkezdett vacakolni az ajtaja, erős gyanakvás töltött el, hogy mégiscsak elkésem a munkából, két és egy negyed órával azután, hogy elindultam hazulról.)

Persze nem késtem el sehonnan, és rendben megtartottam az óráimat mindkét városban, bejárván ismét a Bermuda-háromszöget, hogy aztán tizenhárom órával indulás után végre beessek az ajtómon a macskáimhoz, akik ezúttal is csak arra voltak kíváncsiak, hol a kaja. Hát tápláltam őket, aztán magamat is. Nagy változatosság persze nem volt a programban, ők száraztápot kaptak, én meg megettem a maradékát annak az egyetlen halfilének, amit már három napja eszegetek. Éljen a keleti konyha a maga kis zöldséges-halas raguival meg az előre főzött rizzsel. (Azért most már örülök, hogy elfogyott, kezdtem kissé unni.)

A nap közepén, valahol Pévörösvár és Pécsaba között döcögvén számoltam ki, hogy nettó időben a szerdáimon hat órát pofázok összesen, ebből két alkalommal is kilencven percet egyfolytában, bármiféle szünet nélkül. Ezek után korántsem meglepő, hogy mikor az egyik ritka szünetben lecsámborogtam Esztergomban az udvarra egy cigire, és ott találtam a régészeket, amint éppen mindközönséges műanyag lavórokban pucolgatnak mindközönséges körömkefével embercsontokat, egy árva nyikk hangot se tudtam kinyögni.

4-29

Gondolom, ezek után azt is könnyű megérteni, hogy a mai napot miért töltöm sminkeletlenül, nyafogóruhában és papucsban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2016/09/29 hüvelyk ősz

 

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: