Időnként olyan hírek érik az embert, hogy majd beszédül az asztal alá, és ilyenkor annyira, de annyira értelmetlennek tűnnek az őtözködős blogok meg sárga kardigánok. Mi a nyüves nyavalya van ezzel a tragikusan hülye világgal, kérdem én.
Mindeközben pedig, bármilyen nehéz ezt belátni, maga a világ se nem hülyébb, se nem tragikusabb, mint általában, legfeljebb időnként kicsit közelebb csapnak le a villámok, navigare pedig necesse est, amíg életben vagyunk. Megyek péksütiért.
Minden nap más - mindennap más 
Gyöngyösi Csilla
2016/08/26 at 09:09
Van-e értelme bárminek egyáltalán, ha úgyis mindmeghalunk.
mák
2016/08/26 at 09:44
Vigasztalj csak.
postmodernystka
2016/08/26 at 10:32
a péksütinek igenis mindig van értelme!
Gyöngyösi Csilla
2016/08/26 at 10:55
Szerintem a makaróninak van mindig értelme 🙂
mák
2016/08/26 at 11:04
Vagy a meggyes Orion csokinak. És nekem van belőle két egész táblával.
postmodernystka
2016/08/26 at 11:10
jo, akkor a szenhidratnak ugy altalaban 🙂 bar en a sajtra szavaznek 😉
mák
2016/08/26 at 11:11
Sajtot már ettem ma. Kecskegoudát.
Gyöngyösi Csilla
2016/08/26 at 14:34
Én is ettem ma makarónit (sajttal és fokhagymás szósszal).
mák
2016/08/26 at 14:41
És ez mind a seggünket is párnázza az idegeink mellett.
Gyöngyösi Csilla
2016/08/26 at 14:45
Hát ez van. Jobban kellett volna születni, modellnek vagy valaminek.
mák
2016/08/26 at 14:55
Mostanra már tizenöt éve visszavonultan tengetnénk életünket, pénztárosnők lennénk egy közértben, és néha esténként elővennénk a régi magazinokat, amikben ott vagyunk karcsún és fiatalon. 🙂
Gyöngyösi Csilla
2016/08/26 at 14:59
Én mindig elképzelem a párhuzamos életeimet, az elmulasztott lehetőségeket. Pl. lehetnék papné egy eldugott erdélyi faluban, piros arcú, kissé alkoholista, engedelmes feleség, aki csak titokban szidja az urát, nyilvánosan sosem. Vagy lehetnék kiöregedett, fájós lábú balett-táncos. Vagy élsportoló.
mák
2016/08/26 at 15:04
Párhuzamos életeket én is szoktam elképzelni, van közte néhány eléggé szórakoztató forgatókönyv is, de a legtöbbjéhez az a konklúzióm, hogy mégis jobb inkább így, ahogy volt.
retyusa
2016/08/26 at 21:11
Éljen az aranytopán!
mák
2016/08/27 at 04:47
Igen, a vicces cipőket is be lehet sorolni a sajt, a csoki és a makaróni mellé, és ettől még csak nem is nő az ember segge. 🙂
kingha
2016/08/28 at 08:20
hmmm – nagyon csinos lett a kardigán.
hiába – sosem volt elég bátorságom, hogy szétkapjak akár egy régi pulóvert, csak a próba kedvéért … kardigánnak.