A collegiumban, ahol laktam (szigorúan C-vel, ez fontos), a csütörtök estéink és éjszakáink az Estike nevű műintézményben zajlottak, ami vala egy eléggé zártkörű pinceklub, mégpedig annyira híres, hogy még a Shadowrun szerepjáték magyar kiterjesztésében, az Árnyék-Magyarországban is helyet kapott. (Persze ne veszítsük el a realitásérzékünket: egy kicsikét okosabbak voltunk talán az átlagos kocsmai közönségnél, de mi is éppolyan olcsón próbáltuk beszerezni a söreinket, és éppúgy táncoltunk az asztalon, mint az ebben az életkorban elvárható.) Amikor már régen nem laktam a collegiumban, más volt collegisták kitaláltak egy olyan programot, hogy “Első Péntek”: afféle öregek bulija, minden hónap első péntekjén. Ez egy ideig szépen ketyegett, aztán elhalt egy időre, de most ugyanazon volt collegisták nekiláttak feltámasztani a tradíciót, ráadásul éppen az Estikében.

Ma is a hónap első péntekje van, és nekem fel kéne emelnem a fenekemet, hogy elmenjek, de, valljuk be, a fenekem egyre nehezebb. Mindenesetre egyelőre elmegyek a boltba meg a könyvtárba, aztán a többit majd meglátjuk.

Update:

Rosseb, csak egyszer élünk. Elmentem bulizni.