Közepesen káoszos hét következik, futkorászós napok, időnként vizsgák meg dolgozatok meg intézményi TDK-fordulók, ráadásul mindehhez különböző olyan alkalmak, amelyekre férfiak nyakkendőt kötnek, a nők meg előráncigálják a rég hordott kosztümjeiket a szekrény mélyéről. És természetesen mindig minden egyszerre, mert az úgy buli, reggeltől estig háromféle program, mind eltérő, és marha nehéz lesz megoldani, hogy mindegyikhez öltözzek egyszerre, de megoldom.

Ma viszont még csak szaladgálok ide-oda, papírokat gyártok hűvös halomba, és este elviszem a férjemet vacsorázni. Őt, szegényt, már nemigen tudom meglepni semmivel.

(SK: a pulóverből-kardigán.)