Ma (nagyjából semmiféle ok nélkül) olyan éktelenül le vagyok robbanva, hogy álltomban el tudnék aludni.
Hah, még csak az kéne.
(SK: a ruha, előző fellépése itt, és feltehetőleg akkor sem voltam a legjobb formámban. Amúgy csaltam vele egy kicsit, nem én varrtam az egészet, az ujjakat egy már meglévő ingből operáltam ki.)
Minden nap más - mindennap más 
mák
2014/02/24 at 13:50
A csizmának viszont ez volt az utolsó áriája. Ma elvittem cipészhez, mert fura hangokat adott ki járás közben a talpa. Mint kiderült, menthetetlen, beszakadt a sarok. Pfühp. Olyan szép hosszú időt töltöttünk együtt.