Újabb ritkán hordott szoknya, ráadásul rózsaszín. Éppen passzolni fog (nem) a mai naphoz, ami megint tele lesz egymást csépelő északi törzsekkel, plusz egy rettenetszínű pikkelyekkel rendelkező sárkány is ott fog tüzet köpni, csak a móka kedvéért.
Húsz évvel ezelőtt legfeljebb fenyegetések árán lettem volna hajlandó a maihoz hasonló színű szoknyákat hordani, de azóta ez is megváltozott. Egyrészt már nem gondolok úgy a rózsaszínre, mint a buta nőcik ruhatárának alapszínére, másrészt az sem érdekel, hogy vannak, akik a rózsaszínt még mindig a buta nőcik ruhatárának alapszíneként tartják számon.
Rózsaszínt sokféleképpen lehet hordani, akár így is. És ha mégis buta nőcinek látnak benne, hát akkor meg mi van.
(SK: a sapka meg a mellény.)
Minden nap más - mindennap más 
vica57
2014/02/19 at 10:40
Nekem tetszik ez az összeállítás.
A vicc ebben az, hogy mind a feketét, mind a rózsaszínt szívből utálom (a pirossal együtt amúgy).
De ez a cucc rajtad, nagyon kellemes összhatást kelt, és így gépen keresztül az a rózsaszín sem ANNYIRA rózsaszín, inkább halvány mályva, vagy ilyesmi (kb olyan a színárnyalat-ismeretem, mint a férfiaké 😀 )
Megkérdezhetem, mit tanítasz?
mák
2014/02/19 at 22:40
Többek között stilisztikát is. 😉
(A sárkány viszont nem a tanítás része, hanem egy többéves műfordítási projekté.)
Nat
2014/02/20 at 20:05
Én szeretem a rózsaszínt (még a barbisat is). Sőt egy csomó színt szeretek. Ennek megfelelően… szinte kizárólag feketében járok.
mák
2014/02/21 at 04:32
Nekem is nagyon sok a fekete holmim. Most, hogy ezt a blogot vezetem, az az érzésem, túl sok is.