Hiszitek vagy sem, de ezen a blogon ez itt az ötezredik bejegyzés. 5000. Az sok.
vasárnap kategória bejegyzései
12/71 – Ismétlés
Ősz, Maci, némi kaja, szokásos útjaim az oktatás Bermuda-háromszögében, aztán ugyanez megint elölről. Galéria!
12/64 – Színek, fények
Szentendre, a kertünk, meg némi főzögetés és egy bámpírmacka. Galéria!
12/57 – Gyakorlat
Életem az továbbra se nagyon van, de valójában már nem is tudnám igazából, mit kezdjek vele. Szerda este volt valami efféle, találkozó barátnőkkel, háziropi meg kecskesajtkrém meg gintonik, de én már úgy kijöttem a gyakorlatból, hogy siralom belegondolni.
Nézzetek inkább őszt a Dunakanyar random pontjairól, jó az.
Az utolsó kép azt illusztrálja, ahogyan én péntek este bulizok. Az Időkép Szent Tamás-hegyi kameráján épp jól láthatók az irodám ablakai, mind a kettő. Csak azokban volt már fény ezen az órán, desőt a buszom 19:21-kor indult haza.
12/43 – Mókus!
Ott van a sok derűsborús kerekbongyor akármicske között, csak meg kell keresni. A többi derűsborús kerekbongyor akármicske keresése az én reszortom szokott lenni egész héten, miközben hajszolt és nem túl vidám napjaimat élem, de nem mondhatjátok, hogy nem igyekszem. Galéria!
12/36 – Ung és Berek
Én ugyan megjövendöltem, hogy amikor hazaérek, el fogok dőlni, mint egy zsák, de arra még én sem számítottam, hogy ez konkrétan azt jelenti majd, éjjel fél egykor riadok fel arra: még mindig a kanapén vagyok, ahová pár percre ültem le erőt gyűjteni, mielőtt felkúszom az emeletre.
Hej de szép hét volt ez is. Bejártam ungot-berket és négy óvodát, megtartottam két különböző városban összesen harmincszor negyvenöt perc tancsitancsit, a köztes időkben pedig itthon poshadtam Csülök úrral, aki egyre kevésbé érti ezt az egészet. Ja, és azt még nem is mondtam, hogy csütörtökön értekezletem is volt. A Teamsen. Este nyolctól.
Mi lesz még itt, édesjóistenem. Galéria!
12/29 – Morzsák
Csak a szokásos: rohangálás három város között, színek meg lábaksz minden mennyiségben, és itt-ott kicsike örömök, amiket most már úgy gyűjtögetek össze, mint Jancsi és Juliska a morzsákat az úton, hátha valahogy haza tudnék találni, vagy legalább egy kis nyugalomba bele. Egy pizzavacsora a Gatto Rossóban, hajnali és napnyugtai fények a Bűnök Barlangjában, két zacskó Tre Marie süti. Nem sok, de nem is kevés.
12/22 – Rajzszög
Fejre fogok állni, mint egy rajzszög, ha ez így megy tovább. Két hete kezdődött meg a tanév, és már volt minden, mint a búcsúban, árvíztől hajnali kuvikolásokig. Mackó persze segít. Ahogy tud. De leginkább ahogy akar.
Valamikor két rohanás között sütöttem egy kiscipót, meg felhúztam a RK ágyára a tarka virágos ágyneműt, amit két hete turkáltam neki, és előkotortam a tusfürdőt-testápolót, amit a legutóbbi prágai útjáról hozott nekem, és vettem egy új csomag úgyszintén erdei gyümölcs illatú mécsest, és ma este lazacot óhajtok vacsorázni, szóval próbálkozom én a luxy élet mímelésével, csak hát sajna mindeközben még azt is külön meg kell terveznem, mikor bírok éppen hajat mosni, a porszívót meg három hete vettem elő utoljára, és lassan akkora portigrisek lesznek itt ebben a kecóban, hogy a következőt, aki elém görög, össze fogom téveszteni Macival.
12/15 – Derűs
Olyan hetem volt, de olyan, hogy azt ezekből a képekből el sem lehet képzelni. Szerintem ez már afféle trend lesz ebben a tizenkettedik évben, hogy a hetem egy rohangálós-pánikolós melókupac, a vasárnapi galériám meg napfényes és derűs.
Oké, azért itt-ott látszik a rohanás, másutt meg a romok.
12/8 – Lábaksz és csülköksz
Azért az már művészet, hogy egész héten futok körbe, rám penészedik a paicon vett kenyér, van olyan napom, amit két kávéval és egy müzliszelettel nyomok le, satöbbi, satöbbi – aztán mégiscsak sikerül összevakarnom vasárnapra egy kupac olyan fotót, amin frissen sült kenyér van, csirkevacsora, békéske nyárvégi tájképek, színes bármicskék meg lábaksz és csülköksz. Galéria!
Azt meg már csak mellesleg mondom el, hogy jövő vasárnapig ma van az utolsó alkalom, amikor addig alhatnék, amíg jólesik, de neeem, Csülök úrnak most kell az a reggeli.
12/1 – Is
Hát akkor folytatjuk azt, ami eddig is volt. Vasárnap, galéria.
Az idei “országtorta” nem különösebben finom, a Lóci játszik viszont még mindig igen jól zenél, a szúnyogok csípnek, és én még egy barackos-szilvás morzsapitét is sütöttem valamikor a héten két szorongás között.
Csak ez a rohadt meleg múlna már el, teljesen bele vagyok gárgyulva ebbe a háromezer fokba.
11/360 – Maszat
Meg nem mondom, hogy a lófütyibe sikerül, de a napjaim nyomorult hőségben, munkában és szorongásban ketyegnek elfele, a hétvégi galériáim meg ennek ellenére is tele vannak sok szép színes maszattal.
Mondjuk úgy, hogy az én életem kívülről még mindig jobban fest, mint belülről.
11/353 – Kecsegtet
Olyan kemény hét volt ez, mint Tarzan sarka, és a jövő sem kecsegtet semmi kellemesebbel, de azért hadd mutatom nektek a derűsebbik oldalát.
11/339 – Staycation vajmi
Nu, ezen a héten csak akkor hagytam el a város határit, amikor a budakalászi OBIhoz döngettünk el Emesében, úgyhogy gondolom, ez úgyse számít. De hát mint tudjuk, én még akkor is találok fotótémát, ha a telekhatárokat se hagyom el, nemhogy a várost. Galéria!
11/332 – Nyári állandók
Matatás a szokott izémicsodákkal, úgy mint kaja, horgolás, hímzőfonal, Mackó (őt már fotóztam nektek korábban többször is a héten), na meg a Szentendre-Esztergom körjárat, még nyáron is, bár ezúttal legalább más okból (Párkányban voltunk hetibevásárolni, mint említettem). És ezen a héten sem fáztunk. Galéria!
11/318 – Részint
Ez volt az a hét, amikor én részint megdögöltem a melegtől, részint meg újfent átkentem borsózöldre a fürdőszobámat, emellett pedig koncerten és szülinapi bulin is voltam, ami már önmagában világ csodája, nemhogy ilyen nehezített körülmények között. Szóval én ugyan azt hittem hétfőn, hogy a hétről nem is nagyon lesz mutogatható fotóm, ehhez képest meg nédda. Galéria!
Mint tegnap éjfél előtt mondá a RK, most pedig vasárnapot tartunk, és addig alszunk, amíg bírunk. “Oké”, tette hozzá, “valamelyikünket felveri a macska a reggeliért, de aztán utána te is visszafekszel, és addig alszunk, amíg bírunk”.
A terv első része már megvolt. Most akkor visszafekszem, és tovább alszom.
11/304 – Tát
Mindig találni valamit, amire táthatjuk a szánkat, még akkor is, amikor amúgy kisül az agyunk, vagy elveri a jég.
11/297 – Azonmódulag
A héten nagyon meleg volt, úgyhogy amikor tehettem, bent kuksoltam, de persze az se veszélytelen, a kád szélével való találkozás során produkáltam a térdemre egy méretes plezúrt. Erik elment a gépek kórházába, majd azonmódulag haza is jött feljavítva. Tegnap este az utolsó busszal hagytam el Esztergomot. Maci pedig, mint a mellékelt ábrák mutatják, meglehetősen cuki volt mindvégig, bár a hajnali vinnyogásokat abbahagyhatná végre, nem éheztetjük mink őtet annyira, hogy már fél négykor kajáért sipákoljon. Galéria!
Minden nap más - mindennap más 