Meg még egy csomó más növény is, például Plafonra Fohászkodó Bundásmuskátli. (Leellenőriztem, nem volt ott semmi. Talán csak unja már a közös szelfiket.)
vasárnap kategória bejegyzései
12/204 – Agnoszkálható
Ezen a héten is volt minden, de tényleg mint a búcsúban. Hogy a galériámban agnoszkálható dolgokról is regéljek: a reggeli meg délutáni fények egyre érdekesebbek, a növényzet vadul törekszik mindenfele, én roppant kitartással próbálok minden nap meleg ételt rakni magam elé (nem mindig van hozzá energia, sajnos), vettem két további nyomatot a NewSee Store nevű bűnbeviteli helyen, Maci meg továbbra is igen aranyosan cukul.
Lássuk, ki tudok-e ma szorítani magamnak egy szabadnapot, vagy ezúttal is kupán talál valami munkamunka.
12/197 – Ketőőő
Olyan hét volt ez, hogy jáááj, de végre kezd tavaszodni, láttam szivárványt ketőőő darabot is, mind a kettőt más-más városban meg más napon, vettem további fonalakat, a szombati piacon volt medvehagyma és spenót és koriander, Maci pedig igazán kedvesen cukult is nekem, nem csak felvert óbégatva hajnalban (bár nyilván azt is, persze). Galéria!
12/190 – Tánc
Kimerítő és kapkodós és összességében is rémes hetem lezárásaként tegnap tényleg eljutottam ifjúságom főlegvárába, de ez még csak hagyján, pár perccel hajnali kettő előtt(!) hagytam el aztat, és kábé tizenegytől kezdve leginkább a táncparketten tartózkodtam, megpróbálván letáncolni a nálam saccra harminc évvel fiatalabbakat, nem is teljesen sikertelenül. A helyzet összetett abszurditását képtelen lennék leírni jelen megviselt állapotomban, inkább alszom még egy kicsit rá. Galéria!
12/183 – Lábujjhegyen
A héten, ha még csak lábujjhegyen is, de kezdett beóvakodni a tavasz, ma reggel pedig fél ötkor bejött Mackó (lábujjhegyen ugyan, de igen asszertív nyávogás kíséretében) megkérdezni tőlem, hogy hát a reggelije meg hol marad. Úgyhogy ennek a két tényezőnek az összjátéka folytán nesztek, vasárnapi bejegyzés.
12/176 – Kupac
Ezúttal nem a macska vert fel, de ha amúgy is felébredtem az éccaka közepén, nesztek a vasárnapi galéria. (Vannak a gyűjteményben a múlt hétről való fotók is, bevallom. Ez a hét egy kupac trágya volt.)
12/169 – Heveny
Mi mást mondhatnék, ezen a héten is volt minden, mint a búcsúban. Ahogy Fülig Jimmy mondaná, “heveny lövöldözés meg a többi”. Galéria!
12/162 – Raki
Huh, ez azért nem kicsit zsúfolt hét volt: három értekezlet, folyamatos fel-alá viharzások, tűzoltási kísérletek halomszám (mit tehetnék, ilyen ez a munka), másfél nap boldog vérengzés ficnik-habgumik-hűtőmágnesek-matricák között (ez is munka), mindehhez meg 10×45 perc hétvégi tanítás, miközben másoknak meg se kezdődött a félév. Tortahabon cseresznyeként pedig hirtelen szereztem tegnap vagy hét szakdolgozót a 2025/26-os tanévre, pedig istenbizony nem úgy indultam el a hatos busszal, hogy ezt vártam volna a napomtól. Ezt IS.
Úgyhogy este akkor már úgyis mindegy alapon felciheltük magunkat, oszt elmentünk zabálni a BLKN Bisztróba, utána pedig inni a Ritka Borbárba, és ugyan igen civilizáltak voltunk, de azért ma már tényleg rámfér egy Szent Heverde Napja, mielőtt újra belecsapok a lecsóba. Galéria!
Azért valamikor bemutatom az elmúlt hetek rohangálásai közben turkált-rendelt holmijaimat is, én rút szibarita váz, őtözködős bloggerek szégyene, stb., stb.
12/155 – Inspire
Csak lett ebből a hétből is némi mutogatnivaló, úgyhogy most be is teszem ide, mert ez a bundakesztyű felvert negyed négykor reggeliért. Még nem adtam neki, mert mindennek van határa, de visszaaludni persze nem tudok.
12/148 – Szekunda
Már megint olyan hét után vagyunk, hogy volt benne ugyan minden, de alig tudtam összelapátolni belőle pár publikálható fotót. Dógoztam, meg dógoztam, meg futkostam fel-alá, mint a mérgezett egér, meg főztem, meg ettem, meg még dógoztam egy kicsit.
Maci pedig szekundált mindehhez, ahogyan csak Maci képes. Galéria!
12/141 – Ceruza
Sziasztok, Kata vagyok, szeretem a szénhidrátot és a színes izéket, a busz ablakából nézegetni a havas tájat, valamint a hülye kiscicámat is szeretem. Galéria!
Egyébként öreg vagyok, mint az országút, a szemöldököm csak akkor látszik, ha megceruzálom, a héten már megint 100+ vizsgadolgozattal küzdöttem meg, és még hétfőre is jut egy kevés, a jövő hét pedig intézményi nyílt napokkal, további vizsgákkal meg tantárgyháló-felülvizsgálatokkal lesz kipitykézve, azonfelül renoválnom kéne a pipirost, meg fodrászhoz is el kéne jutnom valamikor. Ezt csak azért írom, hogy ne irigyeljetek.
12/134 – Mandarin
Fényeim és színeim továbbra is vannak quantum satis, plusz van még egy macskám, aki igen cukin cukul, egy férjem, aki esetenként igen finomakat főz, a szombati piacról meg van majdnem három kiló csodafinom olasz mandarinom is, bizony. Ki kívánhat ennél többet. Jó, a férjjel is akadnak gondok, meg a cuki cica is felvert engem ma fél ötkor azzal, hogy holakajám, de ne legyünk telhetetlenek. Galéria!
12/127 – Göth
Mivel az elmúlt hetet nagyrészt a címben jelzett kollégával töltöttem édes kettesben, szégyenszemre még archív fotókat is muszáj lesz használnom az eheti galériámhoz, mármint olyanokat, amiket még a megelőző héten lőttem kies városunk esti fényeiről.
Lesz ez még így se, a jövő héten visszatérünk a taposómalomba, és ez igen erős indulás lesz, csütörtök-péntek-szombaton már vizsgáztatok orrba-szájba.
Egyébként meg úgy elpakoltam valahová az októberben már gondosan megvásárolt ezévi előjegyzési naptáramat, hogy még nem találtam meg, pedig volt itt már a héten jónéhány redvázási és rendrakási felvonás. Mint az első fotón láthatjátok, rá is fért erre a kuplerájra, mert szép-szép, amikor színes, de ha már úgy fest a környezeted, mint amit unikornisok hánytak végig, igenis lépni kell.
12/120 – Kutty
Ez itt ugyan egy alapvetően macskás háztartás, de a jelen bejegyzésben főként kutyák vannak, három darab, és ha ügyesek vagytok, kettőt meg is találtok a képeken. Az egyik a húgom lányainak autóbeli szundipárnája, őt Kolának hívják, a másik a Ritka borbár kutyulija, akinek a neve Milka.
A harmadik én vagyok, aki a húgomék távozása után másfél órával úgy ágynak esett, mint annak a rendje, és végigugatta az egész éjszakát. Na sebaj, ezúttal éppen ráérek.
Galéria!
12/113 – Forduló
Tegnap majdnem pontosan akkor fotóztam le a Napot, amikor éppen fordult (mint megtudtam, ez 10:19-kor történt – a fotó kicsikét korábban készült a Duna-parton). Ezen a héten sok-sok semmittevés volt, kószálások a városban, mediterrán csirkeshawarma meg finn lazacleves, lusta macska meg még lustább háziasszony, némi kézimunka, valamelyes adventi dekkolás és sok-sok szöszmöte. Horribile dictu, még dubaji csokit is vettünk, mert ha már itt ez a bolondvonat, kivételesen hadd szálljunk fel rá. Galéria!
Még mindig nem vagyok teljesen jól, valószínűleg nem is fogom kiheverni sose ezt az őszi félévet, de azért igyekszem. Úgyhogy most visszafekszem szundikálni egy kicsit, mielőtt nekilátok sütisütni.
12/106 – Valamiért
Miután a délutánt lényegében végigszundikáltam takonykórilag, most bezzeg ébren vagyok, úgyhogy akár meg is írhatom a vasárnapi bejegyzésem. Igaz, nem lesz nagy kunszt, nem volt ezen a héten semmi igazán érdekes, csak a szokásos szöszölés, rohangálás meg tancsitancsi, esténként pedig egy kis nyálfolyatós kiájulás. A decemberi vasárnapi galériáimat potenciálisan érdekessé tevő tartalmakat egyébként is jellemzően felszívják az adventi dekkolós bejegyzések. Valamit valamiért.
12/99 – Támoly
Azt leszámítva, hogy ezen a héten már támolyogtam a fáradtságtól, amikor sikerült néha kinéznem a munkahelyeim ablakain, időnként egészen pofás színek meg fények vettek körül. Otthon meg persze ott volt Maci.
Viszont levelibéka legyek, ha ez itt akár nyomokban is december második hetének látszik.
12/92 – Támasz
Kifejezetten mókás számomra is elnézegetni ezeket a vasárnapi galériákat, sőt, leginkább számomra mókás. Ha ezekre kéne támaszkodni abban, mik történnek velem, azt hihetném, hogy a héten csak zabálás volt, bütykölgetés mindenféle színes micsodácskákkal, és mindehhez feltűnően sokat bámultam az eget.
Tudja a penész, jobb is azt hinni, hogy ebből állt a hetem. A valóság sokkal prózaibb, és sokkal több munka, táblázat, szövegpofozás, buszozgatás, többé-kevésbé átalvatlan éjszaka és korai kelés meg adminisztráció volt benne, mint szeretném. Galéria!
Ma indul az idei “adventi dekkolás” sorozat is, tessék visszanézni majd később, bár elsőre csak a koszorút tudom prezentálni, és ahhoz mindössze elővakartam a két évvel ezelőttit, meg kicseréltem rajta a gyertyákat. Igaz, egy újszülöttnek minden vicc új, hátha van még olyan, aki nem látta.
12/85 – Átmenet
A hét, ami csütörtök estig ősz volt, aztán péntek hajnaltól tél, minden átmenet nélkül. Galéria!
Minden nap más - mindennap más 