Szombat! Ünnep! Piac! Nemtanítás!
tavasz kategória bejegyzései
171 – Hétvége előtt
Nem vagyok igazán formában, pedig a macska végre itthon lábadozik, holnap meg hétvége, sőt, ünnep.
Azért ezt a kardigánfélét tényleg szétvághatnám már egyszer a francba.
(SK: csak a sapka.)
172 – Szünet, az nincs
Látogatás a kórházban a kis szőrös családtagnál, majd munka. Ma többek között az egzisztencialistákról is fogok magyarázni.
Ez meg itt a “tisztelt hallgatók, tessék ébren maradni” ruhám.
173 – Hic sunt dracones
A cicánk kórházban, én meg megyek sárkányt hentelni. Nem jó napok ezek. Próbáltam feldobni magam valami színessel, de hát ennyi telt.
(SK: a madárkás ruha meg a sapka.)
174 – Még mindig a macska
Ma reggel is az állatorvossal kezdtünk. Ajaj, cicus, tessék meggyógyulni.
(SK: a ruha meg a kis piros micsodácskák a sapkán-kabátkán.)
175 – A macska farka
Ezzel indult a reggel meg az állatorvoshoz tett látogatással…
(A cica amúgy viszonylag jól van, kapott lázcsillapítót meg antibiotikumot.)
(SK: a kötényruha.)
176 – Pityuka okos madárrr
Ach, narancsos zöldtea meg fahéjas csoki, molyolgatás papagájnak öltözve, nemírokésnemolvasok nap. Varrógép, hímzőcérnák, öblítőillatú ágynemű, filmsorozatok meg filmzenék.
Na ilyen napokon kezd így dél felé úrrá lenni rajtam a meggyőződés, hogy elfeledkeztem valami fontosról, aminek tegnapelőtt volt a határideje.
(SK: a melegítőalsó.)
177 – Nőnapi duplaposzt
Reggel piac, este étterem, hát akkor tessék, reggelre is egy fotó meg estére is egy.
A piacon amúgy már van medvehagyma.
(SK: a kötényruha meg a sapka. Mamám, itt még a szokásosnál is elegánsabb lábtartással sikerült lekapni magam. Na mindegy.)
Folytköv. délután.
Ééés, ez itt a folytköv., szép esti fotó, semminek nincs olyan színe, mint a valóságban. Megyünk, felfedezzük a szentendrei karibi konyhát.
178 – Órarendváltozás
Délután öttől tanítani nemfinom. Ennél viszont valószínűleg még inkább nemfinom ugyanettől az időponttól tanulni.
(SK: a cipőt kivéve már mindennel csináltam valamit – megvarrtam, szétvágtam, újravarrtam, összefűztem, kihímeztem, mikor mit…)
179 – A tavasz mindig virágmintás
Nem állítanám, hogy a mai különleges nap lesz a blog történetében, rettentő futamodásban vagyok, ráadásul az első harisnya, amit felvettem, gyönyörűen kiszakadt, szóval újratervezésre volt szükség. Ez lett belőle, több mint a semmi.
(SK: csak a kék trikó az ing alatt.)
180 – Rövid kirándulás Suszterföldre
A mai nap nagyját szöveggyártó kisiparosként töltöm, de attól még a sarkaltatni beadott cipő nem tipeg haza magától.
181 – Apage!
Imádkozzatok a lelkemért Szent Kanonizációhoz, ma kétszáz középiskolást fertőztem meg azzal a blaszfém gondolattal, hogy a krimi is irodalom.
182 – Világgá megyek
Na jó, nem annyira, csak Ercsibe. Holnap jövök.
(SK: ismertek ti már mindent, de mindent.)
183 – Tarkabarka nyugivan
Ma egész nap molyolgatni fogok itthon, és mindezt nagyrészt a kanapémon. Ha meg úgy adódik, álmomban csengetek egy picit.
(SK: a hupikék zsenília pulóverből-kardigán és a hupicsíkos háziruha/hálóing.)
189 – Mátyás, a hoppon maradt
Szegény Mátyás, ma kéne neki jeget törni, de munka nélkül marad, nincs itt jég sehol, csak a fagyasztóban.
Ennek örömére tavaszi kabátkát öltöttem, és különböző színű kiegészítőket dobáltam magamra vasvillával.
(SK: csak a sapka meg blézer hajtókáján a piros micsodácska. Meg a szoknyát is én vettem be a méretemre, de az sem nagy ügy.)
Intermezzó – Télutó és ami vele jár
Általában minden évben február közepe-végén következik be az a szép tudathasadt állapot, hogy
a) halkan, de határozottan suttogni kezdenek a szekrényből a szürke meg padlizsán meg fáradtlila holmijaim, rétegekről magyaráznak nekem meg pasztellekről, meg arról, hogy nemsokára itt a tavasz,
b) az a) jelzésű cuccokat viszont (minél borúsabb az idő és nyamvadtabb volt a tél, annál inkább) megpróbálják lehurrogni a piros meg türkizkék meg pink meg más élénk színű ruhadarabok, ráadásul ők arról magyarázgatnak, hogy együtt még jobbak, szóval nyugodtan felvehetek piros pólót zöld harisnyával, jó lesz az, hadd üssön.
A januáromat nagyjából az a) kategóriájú holmikban töltöttem, szóval már megszokhattátok. A “muszáj beblogolni” miatt kevésbé vagyok hajlamos belecsúszni abba, hogy merő lustaságból kémény belsejének öltözzek, úgyhogy talán nem lesz annyira feltűnő a b) kategóriájú tarkabarkák áradása sem, de azért én szóltam, a következő hetekben roppantul finomvegyes öltözködés várható.
