A havat ilyen szép keretes változatban szeretem leginkább.
otthoncsücsü kategória bejegyzései
13/129 – Tea
Rendkívüli mértékben elszomorít, hogy ebben a kuplerájban kizárólag engem érdekelnek Az Amnéziás Nyomozó Mandarin és A Matriarchátusban Élő Teatermesztők Legokosabb Lányának problémái. Ezek a böcik le se szarják.
Még nagyobb gond, hogy holnap már nyakamba kell szednem a világot, és bemenni a munkázóba. Hajh.
Jóleső Január 2026/5 – olvaszt
A jóleső januárhoz közeledvén megint sikerült szereznem a kedvenc illatgyertyáimból. Én ezeket addig fogom megvenni, amíg szembejönnek, úgyhogy mindig van a házban jó néhány darab.
Most pedig megolvasztom ezt itt, hehe.
13/127 – Kotor
Van abban valami félelmetes, mennyire nem fűlik fogam a munkához, különös tekintettel a szakdolgozatok olvasgatására és adminisztrációs himmihummikkal való szarakodásra. Na de hogy nektek mégis legyen valami néznivaló, tessék. Új év, új ruha (egy sokadik pöttyöske), új zokni.
Mondjuk belőlem se ártana egy újabb. Vagy legalább egy olyan változat a régiből, aki még össze tudott kotorni magának valahonnan némi lelkesedést.
13/126 – Fejenagy
Volt itt az elmúlt héten egy csomó hát-ma-meg-milyen-nap-van meg egy szilveszter a szokásos terüljasztalkámmal és a macskák asszisztenciájával, egyébként viszont nem tudom, mi történt, nagyrészt semmi. Mindegy is, holnap vissza kell kúsznom a vakáció előtti életembe, és higgyétek el, annyi kedvem sincs hozzá, mint a Nagytenyerű Fejenagynak a kukoricagölödinhez. Galéria!
13/124 – Kegyelmi
Én még mindig nem tudom biztosra, éppen milyen nap van, hányadika, melyik évben, és miért, ez a kegyelmi állapot viszont sajnos már nem tart sokáig. A szakdolgozóim elkezdtek leveleket és szövegféléket küldözni. Nagyon fáj.
13/123 – Mos
A babona szerint azt csinálom majd egész 2026-ban, amivel a január elsejét kezdtem, márpedig én azzal indítottam ezt az állítólagos új évet*, hogy megmostam a hajam, azmely akciót én szívből utálom.
Eh, volt már olyan január elsejém is, ami macskahányás feltakarításával indult.
* Csalás az egész, nincs is olyan, hogy új év. Pont úgy fest, mint a régi.
13/122 – Ágyban, párnák közt
Azt hiszem, ez így az egész 2025-ös év kvintesszenciája lesz: szilveszter van, és végre kipihenhettem-forma magam az elmúlt héten, viszont ma reggel olyan ordenáré módon beállt nyakkal-lapockával ébredtem, hogy a RK már bekente érintett részeimet valami diclofenac-tartalmú krémmel, de annyit se ért, mint hótt lón a patkó.
Alas, we are still not amused.
Mindemellett is kellemes lealjasodást mindenkinek, aki ma arra vágyik. Nekünk még kinéz egy, a szokásosnál is lököttebb vacsora, ami kábé egyenlő arányban tartalmaz majd mediterrán, skandináv és magyar (ezen belül is főként erdélyi) előételeket. Plusz még ott lesz a szokásos tűzijáték a ház előtt, mikor a szoborparkban sistergős ménküveket eregetnek az égre, az út túlfelén pedig ötven ember éljenez. Hugó, Toszkána őrgrófja még nem látott ilyen bulit, érdeklődéssel várom, mi lesz a reakciója. Mondjuk lehet, hogy akkorra én már amúgy is aludni fogok, de majd a RK beszámol.
13/121 – Vesztes
Még szilveszter előtt sikerült elvesztenem egy napot a 365-ből, de aztán visszaszereztem. Gyanúm szerint holnap én már kilenckor nyugovóra hajtom a fejem, cserébe valószínűleg ma éjjel fogok fent kuvikolni pizsiben, mert most éppen olyanom van, például egy órával ezelőtt porszívóztam és húztam friss ágyneműt a Bűnök Barlangjában.
Fene az én excentrikus életembe, mondok.
Még valamikor tavasszal szereztem egy állványra szerelhető ketyerét, amibe bele lehet csíptetni a mobiltelefont, ha az embernek önfotózni támadt kedve. Gondoltam, a mai is van épp elég jó alkalom arra, hogy kipróbáljam.
13/118 – Pingrong
Én ma újravizionálós szabadnapot tartok pipikkel meg (pillanatnyilag éppen) a pingrongi csata problémáival. Chu Gui Hong már csúnyán megy lefelé a többször is emlegetett megszállottsági spirálon, ebből még nagy bajok lesznek.
13/117 – Pöttyöske
Azt hiszem, innentől nagyjából az év végéig az várható, hogy itthon kuksolok pöttyöskékben, ábrándosan maszogva.
Nyugi, írogatom a bambuszligetben kardozós posztokat is. Mondjuk még nem követelte senki, hol a mai adag, úgyhogy ezek szerint tényleg ráérek.
13/116 – Csücsü
Gyanítom, nem én vagyok az egyetlen, aki most otthoncsücsü-napokat tart. Nekem viszont mindenképpen annyira szükségem van ezekre, mint egy falat kenyérre.
13/115 – Dekorelem
Hajat mostam-robbantottam, aztán kicsíptem magam, mint Szaros Pista Krisztus nevenapján többé-kevésbé ember elé való hacukába cibáltam magam, a folytatásban pedig még felhajigálok ide-oda néhány további fényfüzért meg más dekorelemet.
A lakás továbbra is fut, én meg hagyom neki, hadd fusson. A Megváltó ugyan istállóban született, nem disznóólban, de kicsire nem adunk.
Adventi dekkolás 2025/23 – Ráérős
Nem ég a ház, csak rendetlen meg koszos, úgyhogy miért strapálnám magam háztartási sürgiforgival, ha szöszmötélni is lehet.
Amúgy a díszpárna-huzatokat is kimostam.
13/110 – Földig
Ma egy rövid kirándulást leszámítva (a trafikba mentem, nem tovább) megint egész nap itthon lébecolok, ezúttal ráadásul egy földig érő klepetyusban, amit a Sellpy nevű bűnbarlangból szereztem, és mivel nem tudtam előre felpróbálni, nem tudtam róla azt sem, hogy húsz centivel magasabb nőkre volt kitalálva.
Innentől többféle lehetőségem van a jövőre nézve: vagy felhajtom, vagy elajándékozom, vagy pedig csak vigyázok magamra, hogy ne essek pofára benne, amint éppen újabb adag ágyneműt passzírozok a mosógépbe. Az elmúlt időszakban rengeteg olyan wuxia-sorozatot néztem, amelyekben ehhez hasonlatos hosszúságú ruhadarabokban nemhogy probléma nélkül jártak, de kardoztak és rugódoztak is bennük, szóval remélhetőleg én is eljutok benne baleset nélkül a mosókonyháig meg vissza.
A wuxia-sorozatokról amúgy valószínűleg írni is fogok közelebbről, mert nálam mindenből esszé lesz vagy párnahuzat, és ezekből a párnahuzat kicsikét nehezen menne. Bár, ha meggondolom…
13/109 – Szöszmög
A mai napom célját és módját leginkább a “szöszmögés” kifejezés bírja leírni, mivelhogy ma itthon tetyegetek-vetyegetek, a mosógépet etetgetem, fonalmaradékokkal mulatozom, valamint tejet iszom és pipázok. Nyilván vigyázok a jó híremre is.
13/107 – Papucs
Eredetileg ma is felmentem volna Esztergomba, de végül holnap lesz belőle. Úgyhogy ma az egész napot itthon tölthetem papucsban.
13/96 – Irreál
Ez ma egy teljesen irreális nap, egy szabad péntek. Olyan rég láttam ilyet utoljára, hogy már alig ismerem fel.
Attól még előbb-utóbb fel fogok tápászkodni innen, de mmmmm, csak akkor, amikor akarok.
Adventi dekkolás 2025/4 – Kuckó
Újrahúztam az ágyneműt a Bűnök Barlangja futonján, és igen erős késztetésem van, hogy be is vackoljam magam. Nyugtassatok meg, hogy ilyesmit délután fél hatkor sem teljesen erkölcstelen elkövetni.
Hugónak, az őrgrófnak bezzeg nincsenek efféle skrupulusai, de neki semmivel kapcsolatban nincsenek, úgyhogy az ő véleményére amúgy sem adnék.
13/87 – Húr
A mai napomat stabil oldalfekvésben töltöttem, mert a húrt lehet ugyan feszegetni egy ideig, de aztán egyszer már nem. Mivel a nyafogóruhámat és dögölészőzoknimat, valamint kicsiny és zsúfolt szobámat már rühelletig ismeritek, mostanáig vártam arra, hogy feljöjjön hozzám valamék gyógycica, de azok szartak rám, úgyhogy az imént lementem egy csésze teáért, és lőttem nektek róluk egy fotót arról, amint nekik bezzeg semmi bajuk.
Minden nap más - mindennap más 