RSS

ősz kategória bejegyzései

12/20 – Kapcsoló

Délelőtt értekezlet, délután tancsitancsi, és ez már innentől ilyenformán menyen in aeternum, hogy rogyna ránk az ég.

A ma reggel is rendkívül jellemző módon alakult: gatyába ráztam magam, hogy beérjek Budapestre a 10 órától kezdődő értekezletre, aztán amikor lecsekkoltam a biztonság kedvéért, melyik terembe kell mennem, akkor realizáltam, hogy nem 10-től kezdődik ez az izé, hanem 11-től. Azért mondom, hogy jellemző módon, mert van valahol bennem egy elromlott kapcsoló, ami miatt ha eltévesztek egy efféle időpontot, sose későbbre, hanem korábbra tévesztem el.

Hát akkor a megspórolt időt azzal fogom tölteni, hogy további pépétéket gyártok a holnapi óráimra.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2024/09/20 hüvelyk ajándék, ősz

 

12/19 – Gyűrött

Újabb kuksolónap a Teams előtt, amit kicsi szívem minden hidegével gyűlölök, de vagy ez, vagy a semmi, mert a harmadik opció viszont úgy néz ki, hogy négy átszállással három és fél óra út oda, ugyanannyi vissza, az meg az én órarendemmel úgy festene, hogy reggel ötkor indulok, és este kilencre talán haza is érek.

Lehet, hogy a jövő héten muszáj lesz felköltöznöm Esztergomba hotőjbe, mert ez így elviselhetetlen, és az is az lesz, mert persze Maci itthon maradna magára. Komolyan, mintha nem lenne elég bajunk enélkül is.

Na, uccuneki. Odakint kellemes vénasszonyok nyara van, nekem meg gyűrött cikcakkruhában kell a gép előtt rohadnom, mert átkozottul fázom ettől az egésztől, és amúgy is csak derékig látnak.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2024/09/19 hüvelyk eská, otthoncsücsü, ősz

 

12/18 – Folyó

Melyik volt az a marha, aki azt mondta, az ember nem léphet kétszer ugyanabba a folyóba? Hérodotosz? Hésziodosz? Végül is mindegy, nem egészen ugyanez a folyó, csak hasonló. Már megint ott ülök a Bűnök Barlangjában, és hallgatók után ciccegek a Teams-en, hogy jöszte, jöszte, mint egy rossz mézeskalács-boszorkány. Sajna nem sütikéket akarok rájuk sózni, hanem tudást, ráadásul technikai háttérrel (haha) megtámogatva. Úgy értem, “megtámogatva”, nézek most megrovóan Fapipára.

Tegnap ugyanis, kellett nekem jósolgatni, rittig be is jelentették, hogy ma reggeltől a 880-as busz csak Visegrádig közlekedik, szóval itt állok meglüve. Pontosabban ülök. Fapipa előtt. És a tradíciónak megfelelően monogramokat bámulok.

Dekoratív is vagyok hozzá, mint a fene, és már megint homályos. Lövésem sincs, mi van ezzel a fényzőgéppel, de hát meglepve ezúttal sem vagyok, miért éppen ez lenne nekem segítségemre.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2024/09/18 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, ősz

 

12/17 – Kétéltű

Én naiva azt hittem, hogy ez a munkahelyi stressz lassan-lassan csökkenni fog, de egy frászt, csak növekszik. Plusz örömként azt se tudom, ezen a héten garantáltan eljutok-e mindennap munkába, a komplett buszút-vonalamon homokzsákokat pakolnak a népek, Pilismaróton már kint vannak katonák is kétéltű járművekkel, és mindenki pánikol, hogy járható lesz-e a 11-es út a hét második felében. Dunakanyar, te csodás.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2024/09/17 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

12/16 – Káosz a köbön

Ez itt olyan kis békésnek tűnik, ugye?

Nem az. Még egy levél vagy hívás, és sikoltozni fogok.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2024/09/16 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, ősz

 

12/15 – Derűs

Olyan hetem volt, de olyan, hogy azt ezekből a képekből el sem lehet képzelni. Szerintem ez már afféle trend lesz ebben a tizenkettedik évben, hogy a hetem egy rohangálós-pánikolós melókupac, a vasárnapi galériám meg napfényes és derűs.

Oké, azért itt-ott látszik a rohanás, másutt meg a romok.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2024/09/15 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, macs, vasárnap, ősz

 

12/14 – Emlékfutam

6:27-kor vágtattam ki az ajtón, 16:19-kor vánszorogtam vissza rajta. Közben volt 5×45 perc tanítás, utána meg egy afféle “RK-emlékfutam”, én ugyanis gyalog mentem el a Petőfi híd budai hídfejétől a Rákóczi térig. Ne kérdezzétek, miért. (Ki akartam szellőztetni a fejem, azér.)

A kép már hazaérkezés után készült, bokicámnál azzal a kevéssé csinos, ámde igen praktikus hátizsákkal, amit az Újpest-Városkapu buszállomásnál vettem a Pepcóban, mert már akkor úgy éreztem, leszakad a karom. (A Rákóczi téren van egy igen jó keleti élelmiszer-bolt. A többit már ki tudjátok találni.) Nos, miután bepakoltam a zsákot, és fellódítottam a hátamra, már csak azon lepődtem meg, hogy nem szakadt le tényleg. Mármint a karom.

Most viszont a hétvége hátralévő részét nyafogóruhában óhajtom tölteni, dixit.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2024/09/14 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

12/13 – Beszökött

Az ősz, mi más. De még milyen hirtelen.

Mivel ezen a héten ez az első (és lényegében egyetlen) szabad napom, a délelőttöt munkahelyi ügyekkel, főként levelek írásával múlattam át, aztán felkerekedtem, hogy emberételt és Maciételt szerezzek, mert a szárazpapi csúnyán fogyóban volt, és a szaftos papi helyzete sem állt túl jól. Az emberpapi igazán sokadlagos jelentőségű már itt ebben a vircsaftban, de azért bementem A Sonkáshoz sajtért, olajbogyóért, hummuszért és három csirkecombért, melyek oly szép sárgák voltak, mint egy napraforgómező.

Mint afféle préda nőszemély, aki egy kis eső miatt már nem akar gyalogolni, oda is és vissza is kocsival utaztam, azám. Hogy a kocsin mások is utaztak, és sok kereke volt, és minden megállóban megállt, az már részletkérdés.

Akkor most mosunk még néhány gépnyit, majd behajintjuk a sütőbe a csirkecombokat. A királyi többes ezúttal királynői, mert természetesen ezeket mind nekem kell megcsinálnom egyedül. Holnap amúgy megint tanítani megyek, mert ennek a mókának már sosincs vége, épp hogy csak elkezdődött.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2024/09/13 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

12/12 – Flórián

Neki kéne látnom Szent Flóriánhoz imádkozni, mert az elmúlt három hét egyéb sem volt, csak tűzoltás tűzoltás hátán. És ma is odamegyek!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2024/09/12 hüvelyk eská, ősz

 

12/11 – Megbízott

Hej de hosszú nap volt ez. Jó, valójában csalok, mert már egy órája hazaértem, de még negyedórával ezelőtt is teljes oktatói gúnyámban (incl. sivatagi bakancsok) ültem a gépem előtt, és próbáltam megoldást keresni eszkalálódó problémáinkra. Nem az enyéimre, azok is számosak (pl. ma esmég rekordot döntöttem, egy kávéval és öt torokpucoló cukorkával vagyok még mindig a reggel ötkor ébredés és hatkor indulás óta, mert egy-sze-rű-en nem volt időm enni, de egyáltalán nem), hanem a kicsiny, legyalult diliházéra, ami a tanszékem.

Ma délután pedig, amikor én (felváltva!) problémákat bámultam siránkozva, és elsős gyivákjaimat próbáltam derűsen+oldottan+informatívan bevezetni az óvodai hospitálás rejtelmeibe, a Kari Tanács megszavazta, hogy innentől ne megbízott tanszékvezető legyek, hanem végleges.

It’s a final countdown, ooooOOOOOoooúúúúú.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2024/09/11 hüvelyk eská, ősz

 

12/10 – Rekord

Azt értem el én máma reggel, amikor a (levelezősöket nem számítva) első tancsinapomra kellett összevakarnom magam, mert ilyen még sose volt, hogy már a legeslegelső napot azzal kezdjem, én ezt nehemahakaharom.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2024/09/10 hüvelyk eská, ősz

 

Intermezzó – Zenea zélet, 2024

Csak a szokásos “első nap tanítóba menet hallgassuk meg, mit dob elénk shuffle-ben a zenegépecke, az első három nóta fogja meghatározni az idei évet”. Nos, ez még pénteken történt (az volt az első napom tanítóba menet), de ezúttal is jól megkaptam, no.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2024/09/09 hüvelyk ajándék, ősz

 

12/9 – Háromszög

Ha majd a dolgok valamelyest beállnak a tervezett kerékvágásba (kétlem), ebben a félévben a hétfő lesz a “rendezzük sorainkat” napom, amikor itthon szedhetem rendbe magamat, dolgaimat meg a lakást. Ezzel szemben ma Esztergomban leszek délelőtt, Budapesten délután, mert egyszerre mindkét város gyakorló óvodáinak is ugyanaz az egy nap lett alkalmas a megbeszéléseinkhez.

Mondanám, hogy meg vagyok lepve, de nem.

Meglepve azok lesznek, akik most találkoznak velem először, de, mint tudjuk, én nem árulok zsákbamacskát. Na, nyomás, egyik lábam itt, a másik ott, irány a Bermuda-háromszög.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2024/09/09 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

12/8 – Lábaksz és csülköksz

Azért az már művészet, hogy egész héten futok körbe, rám penészedik a paicon vett kenyér, van olyan napom, amit két kávéval és egy müzliszelettel nyomok le, satöbbi, satöbbi – aztán mégiscsak sikerül összevakarnom vasárnapra egy kupac olyan fotót, amin frissen sült kenyér van, csirkevacsora, békéske nyárvégi tájképek, színes bármicskék meg lábaksz és csülköksz. Galéria!

Azt meg már csak mellesleg mondom el, hogy jövő vasárnapig ma van az utolsó alkalom, amikor addig alhatnék, amíg jólesik, de neeem, Csülök úrnak most kell az a reggeli.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2024/09/08 hüvelyk eská, nyár, vasárnap, ősz

 

12/6 – Első

Mármint az ezévi első tancsinap. Lesz még belőle hatezer.

Kéne nekem valami a túléléshez, terapeuta vagy transzcendentális meditáció vagy mittomén, mert olyan ideges vagyok, hogy a bőröm le tudnám vakarni magamról, de tényleg.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2024/09/06 hüvelyk újracucc, eská, nyár, ősz

 

12/4 – Liofilizált

Megyek tanszéki értekezletet tartani, úgy is nézek ki.

Nem, valójában úgy nézek ki, mint aki az éjjel háromszor ébredt, közben pedig válogatott hülyeálmokban fetrengett, már amikor nem a macska sipákolt a füle mellett, hogy holakajám. Valami ismeretlen faluba utaztam, ahová harmincfokos emelkedőkön vitt az út, én meg azon imádkoztam a buszon, hogy ki ne repüljek a hátsó ajtón, és amikor odaértem, éppen valami falunapok voltak, ahol fel-alá csámborogtam, és egyszer csak felhívott a húgom, hogy hol kujtorgok, várnak Mamánál, aki ebbe a faluba költözött. (Mama 2007 óta halott, jelzem.) Úgy elszégyelltem magam, hogy próbáltam virágot szerezni, és mivel falunapok voltak, reméltem, sikerül is. Hát, sikerült, de hogyan… Az első egy cserép muskátli volt, amit véletlenül beleejtettem a patakba, a második egy rózsacsokor vázástul és valami ántik fényfüzérrel körbetekergetve. Azt letettem az asztalra a kávézóban, amíg kifizettem a pultnál a kávémat, és mire visszaértem, a séf vegán desszertet csinált a szirmokból, babléből köpült tejszínhabbal meg liofilizált málnákkal. A harmadikért a virágboltba mentem be, ahol végig kellett várnom egy teljes érettségi bankettre igyekvő tömeget, akik mindenféle papagájvirágokat és egyéb egzotikus izéket akartak vásárolni lármásan, és mire én sorra kerültem, nem maradt más, csak valami sápadt lila virágok, de az eladónő adott hozzá egy sápadt lila vázát is, amit féltem, hogy leejtek. És akkor megszólalt a fülem mellett Maci, hogy holakajám, úgyhogy lövésem sincs, eljutotam-e egyáltalán bárhová azokkal a sápadt lila virágokkal.

Remek napom van, na, és még el se kezdődött igazából.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2024/09/04 hüvelyk nyár, ősz

 

12/2 – Kocsmatanszék

Elfutottam a gólyatáborba. Ne kérdezzetek semmit.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2024/09/02 hüvelyk újracucc, eská, nyár, ősz

 

11/4 – Mikroverzum

Nem is kell nekem nagyon elhagynom ezt a körletet ahhoz, hogy olyan vasárnapi galériát rittyentsek, mint az alábbi. Egyetlen kép sem készült a kert határain kívül.

Közben a való életben éppen arra készülök, hogy nemsokára átszelem északkelet-délnyugat irányban az egész várost, hogy felkanalazzam anyámat a FlixBus parkolójából. Drukkoljatok.

 

11/93 – Látszat

Ilyenkor szoktam mondani, hogy ne higgyetek a látszatnak, de elnézve ezt a fotót, inkább neki higgyetek, mint nekem, én ugyanis most panaszkodni fogok a szarfosmoslék éjszakámra, amit azzal kezdtem, hogy fél nyolckor bealudtam a tábori ágyon, azzal folytattam, hogy háromnegyed tizenkettőkor felébredtem arra, valaki tűzijátékol Fiesoléban* (WTF), aztán fél négyig fent kuvikoltam borzasztó karácsonyi romkomokat nézve (nem tudtam aludni, azért), és közben néhányszor majdnem megfulladtam a köhögéstől, a takonymanók ugyanis most már tényleg menekülőre vették, hurrá. Aztán persze hatkor megérkezett Tökösboci az ő egyszerű, de azonnali igényeivel, miszerint reggeli. Amióta egyke macska, nagyon verbális lett**, úgyhogy hiába mondogattam neki, anyunak még egy kicsikét aludnia kéne, addig nyafogott nekem, amíg megkapta azt a reggelit. És aztán visszaaludtam, egészen fél kilencig, remek.

Ma nem megyek sehová, úgyhogy csak azért van cipő rajtam, mert átexpediáltam a szennyest a fészerbe, és egész éjjel esett, a tiroli ciabatták pedig csak mérsékelten kompatibilisek a talaj állapotával. Most már viszont, mint látható, kisütött a nap.

* Már nem emlékszem, mondtam-e nektek, hogy a RK megnézte térképen, és mi tényleg Firenze szélén lakunk, a következő kert már Fiesoléban van. Amúgy amikor hazafelé jövök a kulipintyóba, a Via Lungo L’Affricón megyek végig, ami értelemszerűen az Affrico patak partján halad, és az egyik kanyarulatból elég jól szoktam látni a fejünk fölötti dombot.

Na az ott Fiesole.

** Amíg Poci irányította a bolondokházát, nem volt miért kommunikálnia, Poci ugyanis egyetlen pillantással képes volt cselekvésre késztetni minket. Most bezzeg Maci folyton csipog, nyafog, ajvékol, és más abszurd hangokkal örvendeztet meg minket. Tegnap például, amikor megékezett Pamela, ez a hálátlan dög ránézett, azt mondta, “BhuáÁ”, és felháborodottan bevonult a tábori ágy alá. Szép.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/12/02 hüvelyk újracucc, eská, firenze, otthoncsücsü, tél, ősz

 

11/92 – Láng

Én még mindig nem vagyok csúcsformában, de végül is a jelen fényviszonyok között olyan mindegy, bármilyen formában lennék, akkor se látszana belőlem más, mint egy lángoló pacni.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2023/12/01 hüvelyk újracucc, eská, firenze, otthoncsücsü, ősz