RSS

ősz kategória bejegyzései

10/71 – Rév

Egyre súlyosabb véleményeim vannak az óraátállításokól, ezúttal például semmit se nyertünk a réven, de egy csomót vesztettünk a vámon, reggel nincs nagyobb világosság, este meg… na, az este az speciel tegnap már délután négykor bekövetkezett.

Ma hétre érek haza.

Igern, ezek az idők azok, amikor azért vigyorgok, mert semmi okom nincs rá, de legalább nem lefelé, hanem felfelé görbül a szám.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2022/11/10 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

10/70 – Döc

A Repülő Kutató, mivel úgy döntött, hogy idénre elég az isiászból (remélem, ezzel az isiász is egyetért), visszatért epitheton ornansához. Elrepült, na. Ezúttal Chicagóba.

Én ezzel szemben döcögni fogok, na hová? Úúúgy van, Esztergomba. Mindehhez hajat is mostam, fel is robbantottam, és ugyan ma is nyamvadtnak és kissé taknyosnak érzem magam, de a bánya nem enged. Vagy én nem engedem a bányát, az is lehet.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2022/11/09 hüvelyk eská, ősz

 

10/69 – Épülő

Olyan szarul keltem máma, hogy miután tisztálkodtam, és belerángattam magam a gúnyámba, letotyogtam a Repülő Kutatóhoz, tapogassa meg a homlokomat, érdemes-e elővennem a lázmérőt.

Nem volt érdemes, a keze vagy öt fokkal volt melegebb az én homlokomnál.

Én ugyan nem tudom, ez most valami épülő takonykór-e vagy épülő menopauza, de mindkettő úgy kell nekem, mint a hátamra még egy púp.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2022/11/08 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

10/68 – Adminisztráció

Mára nagyjából ez a kilátás jutott nekem a munkához. Dolgozni próbálok, de mintha vattába lenne csomagolva az agyam, és a saját hajamnál fogva kell kiráncigálnom magam valami okasincsen gödörből. Dzsí, mennyire utálom én a neptunt meg az excelt meg az összes többit, de ezúttal lehetne itt bármilyen izgalmas feladat, semmihez sincs igazán kedvem.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/11/07 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, ősz

 

10/67 – Ibolya

Addig oké, hogy míg még látok odakint bármi tarkát, addig mutogatom, de az ibolyán én is meglepődtem kissé. Na mindegy: vasárnap, galéria, Fapipa meg a szokásosan vegyes felhozatal.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/11/06 hüvelyk ajándék, eská, galéria, macs, vasárnap, ősz

 

10/66 – Érzékeny

Életünk idióta napjai, negyvennyolcadik évad, mittoménhányadik rész.

Mivel beraktam a harmadik mosást is (könnyű nekem, fél három óta itt fent kuvik), felöltöm nevetséges farmer rugdalózómat az illő körítéssel, majd letotyogok a piacra.

Ne röhögjetek hangosan, olyan érzékeny vagyok, mint egy költő.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/11/05 hüvelyk eská, ősz

 

10/65 – Cinkék és macskák

Mert egy kép többet mond száz szónál.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2022/11/04 hüvelyk eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

Szaporulat a szekrényben 10/2 – Puhaaaa

Na, lássuk csak, miért megy be az őtözködős blogger novemberben a turkálóba? Puhaaa meg meleeeeg holmikért. Fotózhatatlanul mustársárga színű zseníliapulcsi, pöttyös pizsifelső, 54-es méretű polár nagyböhöm aranyos téli házikóval az elején, olajzöld leggings (ilyen színben még nem volt), meg egy virágmintás ruha, zsebekkel.

Itt ugyan többek is jelöltek az “átalakítjuk yol” akcióra (leginkább az 54-es polárpulcsi), de az ezúttali “gyere a mamához, ő majd megment” darab az alábbi, ni:

Ezt nyilván otthon varrta magának valaki, akinek jobb gépe van, mint nekem (pszt, csak Erik meg ne hallja!), de még nálam is balfékebb a szabásmintákkal. A vállrész, a derékpánt meg a nyakkivágás mind olyan helyen, méretben és keccsel van kialakítva, mintha egy nővé operált Arnold Schwarzeneggerre szánták volna. Nem csoda, hogy a készítő végül kétségbeesésében beadta a turkálóba.

Igaz, ami igaz, én is jobban örültem volna, ha az anyagból vágnak hozzám három-négy folyóméternyit,

de hát akkor is, gyere a mamához, ő majd kitalálja, mi legyen veled.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/11/04 hüvelyk újracucc, turkálgat, ősz

 

10/64 – Svung

A világ mindent megtesz annak érdekében, hogy ne unatkozzam, de most már visszafoghatná magát egy kicsit. Éjjel, mikor megfordultam álmomban valamelyik setét órán, akkora svunggal csaptam pofán saját magamat, hogy a szemem sarkában most is ott a körmöm nyoma. Nem fáj, csak látszik.

Eh, egye fene, biztos ez volt a figyelmeztetés arra, hogy menjek be egy drogériába szemceruzáért, hétfőn ugyanis, amikor az étteremre sminkeltem volna, kiderült, hogy az összes beszáradt.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/11/03 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

10/63 – Signoria

Amikor hétfőn épp lefelé talpaltunk a városba a vacsorácskánk irányába, a RK némiképp bocsánatkérő hangon aszondá nekem: “Ugye tudod, hogy én szerdán elutazom?” “Hová?” – kérdeztem mg gyanakodva, mert az ilyen hangsúlyok után általában nem azt mondja, hogy Makkoshotykára vagy Taktaharkányba, neeem, ilyenkor általában olyan város neve hangzik el, amire én csak annyit tudok válaszolni, hogy “gebedj meg”. Ezúttal is így volt, a RK azt susogta, hogy Firenzébe, én meg erre nyilván nem tudtam mást mondani, mint hogy “gebedj meg”. “De most fogom megszervezni a tavaszi utunkat, emlékszel, hogy tavasszal megyünk Firenzébe, ugye?” Erre én ezúttal még nyűgösebb lettem, mert emlékeztem rá, persze, Firenzében a RK-nak úgynevezett szénbányász haverjai vannak*, csak amikor erről az útról elkezdtünk álmodozni, akkor még úgy festett, hogy lesz nekem úgynevezett tavaszi szünet. “Porca miseria”, mondtam neki dühösen, “azt se tudom, mi lesz tavasszal meg hogyan, és most speciel éppen ráérnék, mert csütörtökön ugyan tanítani megyek, de különleges világnap lesz, ha összesen tíz hallgató meg fog jelenni az összesen háromféle órámon**, ezzel szemben a tavaszról még tényleg nem tudok semmit se, azt leszámítva, hogy akkor majd el kell lógnom, amit én nem szoktam, de még a gondolatát is rühellem. És különben is, turistaszezonban folyton kerülgetni kell majd olyanokat, akik ott szelfiznek a Signoria előtt, és ez ugyan rémes elitizmus, amikor én is turista vagyok, de akkor is. Nekem alapvetően tökmindegy az is, milyen időjárás van, mert ha én eljutok Firenzébe, akkor engem csak azzal tudsz majd kihozni valamelyik képtárból, hogy kaját ígérsz nekem.”

Szóval most szombatig megint szalma vagyok***, és ma még nem kell mennem dolgozóba, de holnap igen. Ebben az esetben viszont ki fogom használni a mai napot, hogy kipróbáljam az új játékom, ami egy ragasztópisztoly, és nekem azzal Terveim vannak. Már össze is szedtem a szoborparkban egy csomó alapanyagot a Tervekhez, bár most egyelőre más merényleteken töröm a fejem, de legyetek nyugodtak, ezek a tobozok se maradnak parlagon.

* Ez egy Monty Python szkeccsben volt, a szénbányász haverok. Ilyenkor nyilván a további Repülő Kutatókra gondolok, akik mind elvetemült szörnyetegek, és annyit mennek körbe, mint a bolondóra, emellett mindenféle egzotikus helyeken laknak. Oké, egy Miamiban élő Repülő Kutatónak (nem az enyémnek) Szentendre maga az egzotikum, de azért értitek, mit akarok mondani.

** A jelen hétre kaptunk egy olyan dékáni vagy mittomén emlékeztetőt, hogy bánjunk kedvesen a diákokkal, ha esetleg hiányoznának, lehet, hogy már előre volt olyan programjuk az őszi szünetre, amit nem tudtak lemondani. Én csak azt találtam ebben viccesnek, hogy az a jelek szerint eszükbe se jutott, mi van akkor, ha a tanároknak van úgyszintén efféle programjuk. (Nem mintha nekem lett volna.)

*** Ez persze a legkevésbé sem lepett meg. Tényleg csak kétféle üzemmódja van a faszinak, a hátán fekszik vagy a világban konferenciál. Most, hogy már nem fekszik a hátán, jöhet a konferenciálás. Ezúttal Firenze után Chicago következik, azután meg Brüsszel. A többit még nem tudom, de addig jó nekem.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/11/02 hüvelyk eská, megaszondom, projekt, ősz

 

Eská 10/7 – Mackappliqué

Egy jó szójátékot vagy játékszót akkor sem hagyunk veszni, ha nem én mondtam. (Kösz, Laura!) Na hát ezen dolgoztam én az elmúlt két napban:

A fények ilyenkor délutánra már nem a legjobbak, de azért teccik érteni, mi volt a terv. A kiindulópont amúgy nem a tegnapelőtt látott cicás sál volt, hanem egy szeptemberben készített cicás kifestő. A továbbiakhoz meg nem kellett más, csak kabátszövet-hulladék, egy zöldre befestett régi képkeret, Erik, színes gombok a kínai bótból, egy erősebb kartonlap és némi maszkolószalag.

Ja, meg türelem és kreativitás és szín- meg formaérzék. Az efféle projekteket túl könnyen szokták elintézni azzal, hogy “de sok ideje volt valakinek”, ideje ennek véget vetni.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/11/01 hüvelyk újracucc, eská, macs, ősz

 

10/62 – Kulinária

Mivel úgyis ébren vagyok (izélnék hegyesre ezt az óraátállítást), és már túl a macskaetetésen meg az első kávémon, akár bloghatok is, az legalább nem zajos. Minden más projektem zörejekkel járna, bár a mosógép legalább a szuterénben van, úgyhogy azt valószínűleg megetetem nemsokára. Erik viszont garantáltan felverné a Repülő Kutatót, úgyhogy Erik még várhat.

Ma minden bizonnyal tudnék gyártani jobbacska fotót is, de elégedettebb pofám biztos nem lenne rajta, mint ezen, amit tegnap este lőtt rólam a RK,

midőn éppen elkezdtem beletolni orczámba a fehérboros-fokhagymás kagylót a Café Christine-ben (a reklámért egy vasat sem adnak nekem, természetesen). Nekem nincsenek különlegesen nagy igényeim, tényleg nem, de tegnap este vérszemet kaptam, úgyhogy a vacsora lezárásaként azt javasoltam, lebegjünk át a Szamos Cukrászdába, hogy kimaxoljuk a luxust egy kis csokis sütikével. Na az nem volt nyitva, bár a honlapján este kilencig tartó nyitva tartással kecsegtetett. Sőt, mint kiderült, egyetlen nyamvadt cukrászda sem volt nyitva az egész belvárosban egy fagyizó kivételével, pedig még nem volt este nyolc sem. Szentendre, én így szeretlek.

Úgyhogy hazajöttünk, és én a “magad uram, ha szolgád nincsen” szellemében összeütöttem egy tepsi ilyet, ni:

Ma terveim szerint Erikkel és más hasonszőrűekkel fogom átzörögni a napot, és igen nagy eséllyel eljutok végre egy projekttel oda is, hogy tadáá-bejegyzést írhassak róla. Tessék várni türelemmel.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/11/01 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

Intermezzó – “Egy turista mit tehet…”

Valami bajocska lehet a hellyel meg az idővel, bár ez mind a fejemben van, ma ugyanis nemcsak azt éreztem, hogy vasárnap van, de azt is, hogy turista vagyok egy, hogyismondjam, egészen sajátságos városban.

Pedig valójában hétfő van, és én 2000 óta itt lakom.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/10/31 hüvelyk galéria, ősz

 

10/61 – Massza

Mivel minden összevissza van borulva a hét napjaival meg általában is, ma speciel délelőtt voltam masszázson. Most igen békés, majdhogynem csámcsogós masszának érzem magam.

Úgy döntöttem, ma este elviszem a pasit vacsorázni. Csak úgy, minden pok nélkül.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/10/31 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

10/60 – Ácsorog

Mert néha csak ácsorgunk kicsit, oszt nézünk a világba. E heti galériánk Fapipától, mivel végre hétvége van, még nekem is. (A bejegyzés extrahülye közzétételi időpontját Macinak, alias Csiriznek köszönhetjük, aki az imént felébresztett azzal, hogy aranyos csiripelések közepette ráfeküdt a fejemre. Még haragudni se tudtam rá, tényleg nagyon aranyosan csiripelt hozzá.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/10/30 hüvelyk eská, galéria, macs, vasárnap, ősz

 

10/59 – Szuszék

Én ugyan egészen összeszedettnek látszom máma saját kereteimen belül,

mely keretek kissé repetitívek ugyan, de ébrentartáshoz megfelelőnek tűnnek ebben a pillanatban. Ennek ellenére igen nehéz volt kimásznom Maci alól, aki rám hevert dorombolni, majd csámcsogni, és végül pedig horkolni is.

Sajnos tényleg nem volt könnyű kikászálódni alóla – többek között ezért szedem össze magam nehezen délutáni órákhoz, mert máskor ott a pörgés meg az uccuneki, és az ilyenfajta álomszuszékoknak esélye sincs rám telepedni, mert úgy futok körbe, mint egy nyuszi.

Hogy mindenkit megnyugtassak (vagy mégse), miután én dérrel-dúrral és nyávogva elindultam tisztálkodni, Csülök Úr édesen beheveredett a helyemre, és ott maradt.

Mi tagadás, ilyenkor szívesebben lennék Maci. Hé, emelje fel a kezét, aki ilyenkor nem lenne szívesebben Maci!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/10/29 hüvelyk újracucc, eská, macs, ősz

 

10/58 – Muszáj

Én tulajdonképpen egyáltalán nem szeretek péntek délután tanítani, de van, amikor muszáj. Szombat délután se, de azt is muszáj időnként. És néha, a különleges csillagállások idején, még olyan heteim is vannak, amikor pénteken és szombaton is tanítanom kell délután.

Na az van most.

Egyelőre még van a célnak megfelelő kávés zoknim, de nemsokára azok is elfogynak, aujnye.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2022/10/28 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

10/57 – Produkció

Én ugyan magamtól is elég lökötten öltözködöm, de a röhejes időjárás, a még mindig fűtetlen tantermeink, na meg a “hogyan tartsuk ébren a diákokat fél hatig” ilyen produkciókat hoz ki belőlem.

Nyájas ki-nem-szarja-le állapotom amúgy már aggasztó méreteket ölt, tegnap valahol elhagytam a pendrájvom, de teljesen meg vagyok győződve arról, hogy megvanaz, mégpedig a 309-es teremben a gépbe dugva, és ott meg is találom. (Azt azért megjegyzem, hogy viszek magammal backup. Az ördög nem alszik.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/10/27 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

10/56 – Mellékszál

Mer tecciktunni egy controlfreak néninek minden adott ahhoz, hogy csak úgy heppből ott éjszakázhasson a munkahelye mellett, biztonsági nesszeszer meg biztonsági csereholmik nadrágtól pulóverig és tunikától bugyiig bezárólag, még egy hajsál is, kendőzni a kendőznivalókat.

Mellékszál, hogy a nesszeszert két éve kellett utoljára használni, ennélfogva beszáradt a szempillaspirál, megavasodott a púder, bekövült a dezodor, rúzs meg nem is volt az egész készletben, ami skandalum, mert ül itthon kettő darab bontatlan Részeges Pifke. Minden mellékszál.

A nap süt(ött),

a buszmegálló mellett meg bolondul virágoznak a rózsák bele az őszbe,

és ugyan tele van a zuniverzum mindenféle borzasztó és szomorú dologgal, de én most önző vagyok, és nem hagyom magam.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2022/10/26 hüvelyk ajándék, ősz

 

Intermezzó – Kiránduhuhuhú

Tegnap du. sztrájkolt a Volánbusz, úgyhogy minden emberi számítás szerint csak egy olyan buszra tudtam volna már felmászni, ami későre visz haza, másnap meg úgyis vissza kellett volna jönnöm.

Hát így esett, hogy inkább kivettem egy hotelszobát a SzÉp-kártyás játékpénzeimből, aztán elmentem vacsorázni is ugyanezekből, miközben szépen sütött a lemenő nap. Elmentem turkálni is (nem volt nagy kapás, bár sikerült szereznem egy félelmetesen pinklila kis blézert), majd visszatértem kicsiny likamba, és műmécsesek meg sósmogyoró mellett múlattam a szárnyas időt.

A világ egy hülye hely, nem vitás, és én továbbra is ki akarom használni mindazt, ami ebből a hülyeségből jóleső és kellemes.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2022/10/26 hüvelyk ajándék, eská, galéria, ősz