galéria kategória bejegyzései

Múlt szombaton végül a Börzsöny helyett Selmecbánya mellett döntöttünk, ahol jártunk ugyan már vagy tíz éve (ősz volt és rohadt rossz időjárás, annyit mondhatok), de én nem hiszek a “Rómát látni és meghalni” hozzáállásban, a legjobb helyekre is vissza lehet menni, még ha évtizedes késéssel is. (2033, Firenze, jövök. Hehe.)

Selmecbánya továbbra is csodálatos. Ezúttal eldöntöttük, hogy tíz évnél hamarabb megyünk vissza bele. Minél hamarabb. Ez persze a mi életünkkel azt jelenti, hogy jövő július előtt semmiképp, de akkor is, na, vissza fogunk menni.

És megnézzük a bányászmúzeumot is, meg eszünk olyan éttermekben, amiket úgy hívnak, hogy Monarchia meg Hubertus, és még sokkal többet fogunk mászkálni benne, mert ezúttal nem nagyon fért bele több, mint másfél óra caplatás meg egy Kofola.

Még a BMB idején, amikor Bártfára ruccantunk el, az út mellett jelezték, hogy egy kiske betérőnyire ott van Hervartov, abban pedig egy UNESCO világörökségi fatemplom. Úgyhogy Bártfáról visszafelé jövet be is tértünk.

Hervartov pöttöm falucska, sose volt nagyobb, sose is lesz valószínűleg (kíváncsiságból meg is néztem, mekkora volt itt a népesség népszámlálásokkor – nos, 1910-ben 376-an lakták, 2011-ben meg 497-en), viszont van benne egy Assisi Szent Ferencnek szentelt templom, 1593-ban építették tiszafából. Most így néz ki kívülről:

Van körülötte a csomó dédai kékre festett kisház is, amitől az egésznek afféle skanzenjellege lesz, aww. A templom ajtaján van egy felirat, hogy délelőttönként el lehet kérni a kulcsot a panzióból, de mivel délután volt, mi arra gondoltunk, hogy simán csak körbejárjuk. Ekkor jelent meg két tinilányka a panzió irányából a kulccsal, hogy meg akarjuk-e nézni a templomot. Naná hogy, leperkáltuk a fejenkénti néhány eurót (azt hiszem, 2 vagy 3 volt), és nagy tisztelettel bementünk.

Kedveseim, ha véletlenül arrafelé bóklásznátok, ne hagyjátok ki, igazán megéri azt a kiske betérőt egy zsákfaluba. Nédda.

A BMB alatt most már tradicionálisan tartunk egy turistákodó napot – voltunk már Sátoraljaújhelyen, Eperjesen, Kassán, a Megyer-hegyi tengerszemnél, csak győzzük számolni. Ezúttal kissé távolabbra merészkedtünk, és megnéztük Bártfa híres főterét.

Nagyon ajánlom, látni fogjátok, miért.