Sose hinnétek, éppen hová megyek. (Pestre.) Na de miért! Hát kérem, 1, azaz egy darab francia emelt szintű érettségizőnek kell teremfelügyeletet biztosítanom, mert a világ nemcsak hülye hely, de teljességgel meg van húzatva.
eská kategória bejegyzései
12/302 – Lakk
Kánikula minden mennyiségben, Szentendre színei, a szezon utolsó spárgavacsorája, egy gyarapodó horgolt takaró, nekivadult loncok és mályvák, az idei nyár első körömlakkja az alsó végemen, meg persze Mackó egyszerű és ártatlan örömei. Galéria!
12/298 – Karmok
Ilyenkor szokták kérdezni tőlem, hogy most már ugye jobban vagy?
Most őszintén, mitől lennék jobban? Változott valami? Mármint azt leszámítva, hogy ezúttal karmok is vannak a combomban?
12/297 – Takar
Annyi dolgom lenne, mint égen a csillag, és szarul is vagyok, és dögmeleg is van, és folyton vissza kell fognom magam, hogy ne kezdjek bőgicsélni az önsajnálattól.
Úgyhogy inkább kiültem ide takarót horgolni. Olcsóbb, mint a terápia, és a végén még eredménye is kézzelfoghatóan van.
12/296 – Kőfejtés
Tegnap délelőtt ocsmányul megfájdult a fejem, pedig nem szokása, és azóta se hagyta abba, bár csillapodott kissé. Ez persze nem változtat azon, hogy ma is vár a bánya meg a szokásos adminisztratív kőfejtés.
12/295 – Fordul
Mármint a nap. Ennek örömére tegnap Ivan Dan ünnepe volt a faluban, és én le is csámborogtam megnézni a szokásos mécses-installációkat. Mondanám, hogy szép lezárás volt a héthez, de még nem ért véget, ma például elmegyek évzáró Te Deumra is, mert nekem már úgyis mindegy. Galéria!
12/294 – Kódoc
Én istenbizony szívesen szórakoztatnálak titeket a nagyon izgalmas életemmel, de sajna, ma is itt vagyunk.
Tegnap végül összeciheltem magam, elmentem bulizni, aztán annyira belejöttem a dologba, hogy éjjel kettőre kódoctam haza. A mai napot ennélfogva fetrengőnapnak nyilvánítottam, és higgyétek el, én aztán tényleg megadom a módját.
Mindemellett ma van a Múzeumok Éjszakája meg az Ivan Dan, úgyhogy ha besötétedett, mégiscsak elporoszkálok megnézni, mi történik a városban. Egy kis szerencsével ezúttal nem hajnali kettőre érek haza, én bulibaronessz.
12/293 – Mondén
Ma este, ahogy anyám mondaná, mondén programom lesz. Lenne. Lesz. A sütit már megsütöttem, a söröket behűtöttem (batyubál lesz), de most egyszerűen nem bírok megmozdulni.
Üssön már agyon valaki, könyörgöm, az mindenkinek előnyös végkifejlet lenne.
12/290 – Cé
Államvizsga-napra általában a következő időjárási opciókat tartogatja a zuniverzum: a) fülledt meleg, b) zuhogó eső, c) mindkettő.
Cé, cé, céééé.
12/288 – Tücsök és bogár
Rohanás közben azért néha muszáj megállni egy-egy pillanatra – még azt is megkockáztatnám, hogy az ilyen megállások nélkül hajítófát sem érne az élet. Galéria!
12/287 – Kiüsse
Nekem sose szoktak olyan félelmeim lenni, hogy a ruha tarkasága elnyomná az én színes, izgalmas és dinamikus egyéniségem, de ezzel itt, amit hirtelen ötletből turkáltam ki a héten, vannak kételyeim. “A szemedet es kiüsse”, mondhatni.
Az én szemem nem van kiütve, csak hülyén esik a fény a szemüvegemre, és nincs időm új fotót gyártani, mert megint futok vizsgáztatóba.
12/286 – Batik
Új ruha (igen, az idei nyár a jelek szerint a batik jegyében fog telni), új cipő (nem nagy bumm, csak újabb tenicipő a vietnami boltos 2500 forintos felhozatalból), csak én vagyok a régi, péntek délutáni műszakos enmagam.
Ja, újabb vizsganap. Pardon, vizsgadélután.
12/283 – Köszörül
Hé, cica, fel kéne állnom innen, mert az a kábé kilencven javítandó dolgozat egyre szemrehányóbban köszörüli a torkát a hátizsákban.
12/282 – Teljes(ít)
A pünkösdi hétvégére az volt az egyik előjelzésem, hogy majd fetrengeni fogunk a hülye kiscicámmal. Ha mást nem is, ezt a programpontot teljesíteni fogjuk.
12/281 – Pünközsd
Újabb hajtós hét végére értünk, és nekem ugyan továbbra is van egy kupac munkaügyi tennivalóm meg kábé kilencven javítandó dolgozatom, de a pünközsdöt csakazértis megtartom most: fetrengőórákat tervezek a hülye kiscicámmal, némi meghitt időt Erikkel, és mindenképpen valami eská-posztot is ide, mert azok mostanság úgy elmaradtak, mint a borravaló. Galéria!
12/279 – Rekken
Nyilvánvalóan akkor kellett volna befognom a lepcses pofámat, amikor három héttel ezelőtt amiatt nyafogtam, hogy fázom. Ehelyett mehetek most hétszáz fokos rekkenőben vizsgáztatni. Meg holnap is.
12/277 – Framboise
Nálunk felsőoktatási (és más oktatási) kadávereknél még az se biztos, hogy a látszatra nagyonis dolce far niente tényleg az-e, vagy az illető közben éppen a tegnap írott dolgozatokat javítja, valamint szakdolgozati bírálatokat próbál összeácsolni.
Azt mindenesetre már most eldöntöttem, hogy az államvizsga drukkját levezető elnökként többek között azzal fogom oldani, hogy egy adott ponton megkérem Kispipi vizsgázót, mutassa be nekünk a szakdolgozatát.
Ne aggódjatok, ha nem értitek, köröttem a dolgok meglehetősen érthetetlenek mostanság, és ha esetleg véletlenül érthetőek, akkor is kemény munkámba kerül, hogy eléggé viccesek legyenek a blogom látogatói számára. Ma megpróbáltam emberformába pofozni magam, ennek örömére pedig ráejtettem a körömlakkos ecsetet az egyik pöttyöskémre. A körömlakk Framboise Intense fantázianévre hallgat, vagyis durván málnaszínű, a pöttyöske viszont (nem ez a pöttyöske) világoskék.
Nem vagyok optimista a következmények tekintetében.
12/275 – Hasonló
A maihoz hasonló napok azok, amikor jobban teszem, ha beküldöm a helyettest.
Kettőnk közül ezúttal is ő néz ki jobban, nem vitás. Jobban is érzi magát, ami azt illeti.
Minden nap más - mindennap más 