Indiszponált vagyok, de nagyon. Bár a látszat nem biztos, hogy ezt mutatja, de piszok nehezen öltözöm fel, és indulok ki a házból, amikor nem kötelezően muszáj. Munkázóba úgy megyek, mint a kisangyal (már legalábbis ha a kisangyalok morognak és dörmögnek munkába menetel közben), de a többi iszonyú sok erőfeszítést igényel. Még akkor is, ha az nekem valójában jó. Sőt, talán akkor a leginkább.
A blogolással is meg vagyok akadva nagyon. Eleve úgy gondoltam, addig csinálom, amíg érdemes, és most némiképp el vagyok tanácstalanodva, mert mindennek megvan a szavatossági ideje, és tartok ettől, hogy ennek itt már lejárt.
Tessék valamit nyikkanni ezügyben, mert ha nincs vevő, akkor tényleg fölösleges nyitva tartani a bótot.

perenne2
2026/01/16 at 21:23
Ne hagyd abba! Mindennapjaim kellemes percei közé tartozol. Márpedig mindre szükségem van. 🙂
perenne2
2026/01/16 at 21:23
Ne hagyd abba! Mindennapjaim kellemes percei közé tartozol. Márpedig mindre szükségem van. 🙂
perenne2
2026/01/16 at 21:26
„Hát maga megbolondult, hogy mindent kétszer mond kétszer mond”
mák
2026/01/16 at 21:42
Ha óhajtod, törölhetem az egyiket. 🙂
mák
2026/01/16 at 21:41
Köszönöm!
Mari
2026/01/17 at 11:42
Nekem nagy kedvencem a blogod. Sajnálnám, ha abbahagynád.
mák
2026/01/17 at 11:49
Köszönöm!
Kriszti
2026/01/17 at 12:24
NYIKK!
Nekem is mindennapi olvasnivalóm vagy, sajnálnám, ha nem lenne a blogod. De aszondom, ha neked nincs hozzá kedved, akkor ne csináld! Vagyunk abban a korban, hogy amit nem muszáj, és nincs hozzá kedvünk, azt ne csináljuk. 😉
mák
2026/01/17 at 12:47
Ennél azért bonyolultabb meg egyszerűbb is a helyzet, mint hogy van-e kedvem hozzá, vagy nincs. Egyszer majd meg kell írnom ezt is…
kingu péli
2026/01/21 at 07:04
Nem minden nap, de amikor végre ideérek, akkor nagyon….akár évekre visszamenőleg is! Hiányozna ha abbamaradna de olvasnàm boldogan a bonyolult hátteret is!
mák
2026/01/21 at 07:17
Köszi! Valószínűleg majd írok még erről, egyelőre tudjuk be a tipikus midlife crisis nem egészen tipikus változatának. 🙂