Ilyen nem szokott velem megesni, de nem tudom, vakációm van-e már vagy sem. Kifejtem.

A vizsgaidőszak nevű izé úgy fest (nálunk legalábbis), hogy minden tárgyból van három vizsgaidőpont, melyek közül az egyik kötelezően a pót- és utóvizsgák hetére esik. Ez éppen a jelenlegi hét, június 27. – július 1., utána már minden jegy le van zárva, slussz. Nyilván ezekre az utolsó heti időpontokra szoktak feljelentkezni azok a hallgatók, akik a) megbuktak egy korábbi alkalommal, b) javítani akarnak a korábban szerzett jegyükön, c) ellazsálták a korábbi időpontokat. Na hát nekem most nincs olyan hallgatóm, aki az a) verzióba csúszott volna bele, a b) verzió kis buzgómócsingjai pedig rendszerint közvetlenül az eredmények neptunyba bevitele után jelentkeznek javítani, és ilyen sem akadt eddig. A c) verzió az, ami kérdéses. Egyetlen hallgatóról van szó, természetesen, akiről személyiségi jogok védelme meg más kutyfüttyök miatt nem fogok leírni semmit azt leszámítva, hogy jó eséllyel nem fog megjelenni az utolsó időpontban sem, június 29-én, de ezt egészen június 28. délutánig nem tudom biztosra, mert addig még jelentkezhet vizsgára. Szóval itt ülök, időnként megnyitom a neptunyt, és belesandítok, hogy akkor most mivan, holnap délutánig pedig Mohamed koporsójához hasonlatos módon lebegek ég és föld között, bár igazából nem tudom, melyik az ég meg melyik a föld. Nem mintha olyan nagy különbség lenne amúgy aközött, hogy éppen vakációm van-e vagy sem, úgyis itthon aszalódom majdnem egész nyáron, de akkor is, értitek.

Tegnap este hazaérkezett a Repülő Kutató is, aki majdnem két hétig Jénában, majd Berethalomban múlatta az időt, és szerdán már megy is tova Madridba. A szőrösök kitörő lelkesedéssel fogadták, aztán ma hajnalban ötkor mégis tőlem kérdezték meg, hogy holareggeli, pedig a csávó a saját papírlepte kutricájában alszik éppen az olvasóhencserén, és közelebb van a kajához, mint én.

Úgyhogy mindenféle jobb ötlet híján itt állok talpig gézanyagban, és várok.