Ismeritek azokat a napokat, amikor az embert roppant tettvágy fogja el, varrni akar meg mosni meg takarítani meg lemenni a városba meg még mit nem, mindeközben pedig az a fajta nyűgösség kerülgeti, amelytől kiesnek a dolgok a kezéből, és időnként a legszívesebben beülne a kupleráj közepébe egy félkész horgolással meg egy tábla csokival, egye meg a fene az összes tennivalót és nyüzsöghetnéket.
Na az van most.
Közben az ég is hogyan fest máá, há ne viccőjjünk.
Minden nap más - mindennap más 
Zsuzsi
2021/12/19 at 18:03
Nagyjából ez van ma nálam is. Végül egy félig megvarrt szatyor, egy jó nagy séta, meg egy, a két ünnep közti tespedésre felkészülő, emberkaja vásárlás lett belőle. 🙂
mák
2021/12/19 at 18:07
Szerintem kiválóan teljesítettél. 🙂
Zsuzsi
2021/12/20 at 12:21
Igen, a nap közepéhez képest estére már elégedettebb voltam magammal. Főleg mivel közben befejeztem a szatyrot, és egy félkész neszeszert is. 🙂