Fél nap a Mentolos Zuzmóban és önsajnálatban tapicskálva, szegény én, harmadik napja ugyanaz a festékfoltos ümög van rajtam, egyedül és egyre fáradtabban küzdök a maszkolószalagokkal meg a létrával meg lakásunk derékszögtelen derékszögeivel, és közben idegen halott macskákon bőgicsélek, akikkel sosem találkoztam.
Inkább beküldöm most nektek tegnapról a mi két igencsak élő macskánkat, akik azonnal odaülnek, ahonnan én épp felállok pár percre.
Minden nap más - mindennap más 
csilla75
2021/09/04 at 09:22
Ó, mázlista! Az enyémek oda ülnek azonnal, ahova én is szándékszom. Szerintem gondolatolvasók 🙂 A festésért nem irigyellek, de milyen jó lesz, ha kész lesz!
kingafetyko
2021/09/06 at 16:17
😦 jaj, aznap halt meg a kismama aka mamci, ahogy a férj hívta.
nem jellemző rám az üvöltve sírás … de most összejött.
mák
2021/09/06 at 17:07
Ölellek, mást nem nagyon tudok tenni… 😦