Mondtam én, hogy addig nem láttok, amíg nem varrok magamnak valami hordhatót. Nu, tessék.
Az 52-es csíkos hálóinget félretettem, amíg kitalálom, mit csináljak vele, és nulláról kezdtem a hülyeséget meg marhaságot, ez általában segít. Nem tudom, a nagyérdeműnek mi a véleménye, de én lenni boldog. Fincsi nyári sátor zsebekkel, engem az ilyesmi mindig megörvendeztet. Amúgy ezt a piacos ruháim (a padlizsán meg a seződ) alapján szabtam ki, mert kíváncsi voltam arra, le tudom-e venni a mintáját.* Nyilván még lehet vele játszani, de első tervem az vala, hogy nyári sátor, zsebekkel.
Bárcsak minden terv így összejönne, neszpá.
* A Bűnök Barlangjában még mindig ott a százhúsz Burda, dugig szabásmintával, de hát engem a kihívások éltetnek, ihihihi, ohohó.
vica57
2021/07/04 at 10:56
Nagyon jól néz ki 🙂
Plusz hűsítő színek 🙂
mák
2021/07/04 at 11:00
Köszi. 🙂 Az anyagból anno vagy hét méterrel vettem, úgyhogy leginkább azért esett rá most a választás – sose próbált szabásmintát előbb jobb valami nemsajnálom anyagból összehozni -, de amúgy tényleg nagyon kellemes kis anyag.