Ha létezik a pandémiás fáradtság (szerintem igen, bár nem mindenkinél ugyanúgy jön ki), valószínűleg annak számlájára írható, hogy a “kedden értekezlet, szerdán chatszoba-ügyelet” levélre már nem jutott semmi energiám ajvékolni egyet, csak legyintettem. Oké, értekezlet. Oké, 11:30. Oké, a Teamsen. De hol? Kikkel? Milyen linken vagy csoportban vagy miabokámban? Jobb híján bekapcsoltam a gépet, aztán most várok, mint egy Heineken-reklámban.
Egyre kevésbé látom, mire van ez a blog, mert szívesen írnék mindenféle izgalmas dolgokról, de nem vannak, és írnék szívderítő dolgokról, de most nem jut eszembe egy sem, közben meg odakint is micsoda nyavalyás idő van, brr. Mindent leöntöttek tejföllel.
Egészen bús vagyok attól, mennyire kiment belőlem ettől a novembertől a keményítő, gyűrött vagyok meg fáradt meg csüggedt, és a nappaliban még mindig a tavaszi falvédő van a falon. Nyaff.
vica57
2020/11/24 at 12:31
Lesz ez jobb is 🙂
mák
2020/11/24 at 12:35
Általában úgy szokott. 🙂
Zsuzsi
2020/11/24 at 22:07
A falvédőt például tán lecserélhetnéd, viszonylag kis energia ráfordítással, nem? 🙂
mák
2020/11/24 at 22:11
Akartam varrni egy újat, de csak negyedig van kész…