Még tavasszal vettem észre, hogy a hosszan, kitartóan nyomorúságos és stresszes időszakokban egyre jobban fázom. Most legalább megvan mentségül ehhez a november, de hát hiába, valószínűleg akkor is fáznék, ha hétágra sütne a nap.
Tegnapra 103 halott, közte Szőcs Géza, akinek a fiatalkori szövegei között tizenöt évet töltöttem el. Csekélység, csak másfél évtized, alig az életem harmada. Egyszer majd nyilván ki fog jönni ez valahol-valamikor, de most kirúzsozom a számat, és elmegyek tanítani.