A legutóbbi turkálás során szereztem egy igen aranyos mintájú kisvirágos ruhát, amit csak vállfán mutattam meg nektek. Talán nem véletlenül, hm.

Nyilván csinálnom kellett vele valamit. Zsebeket akartam bele, kevésbé fojtós nyakkivágást neki, meg az ujja is – de hát látjátok.

Először is levágtam a túl hosszú ujjakból egy-egy arasznyit,

lenyírtam a levágott részről a gumizást meg az oldalvarrást,

majd a jól bevált bevarrt zseb szabásmintámat használva kivágtam négy zseblapot.

A ruha oldalán kibontottam fércbontóval a varrást, beillesztettem a zseblapokat, aztán belevarrtam.

(Úgy szoktam csinálni, hogy bevarrom a zseblapokat külön-külön, aztán utána összevarrom és elszegem a zseb belsejét. Gyorsabb így.)

Az ujjakat kétszer visszahajtottam, elszegtem,

aztán lenyírtam a nyakkivágásról a szegőpántot, és a ruha nyakát is elszegtem dupla visszahajtással.

Összesen ennyi hulladék maradt, ni:

Nekem meg lett egy új ruhám. Naaaagy zsebekkel.

Most már csak az időjárásnak kéne a kezemre játszania, hogy fel is vehessem anélkül, hogy lefagyjon a seggem.