A ma reggelt olyannyira középkorú stílben töltöttük, amilyenre eddig még nem volt példa, merthogy a RK és én is az Egészségközpontban indítottuk a napot, tipikusan a korosztályunkra jellemző feladatokkal. Én mammográfiára mentem, ő meg látásvizsgálatra, mert a szeme még elég jó, de a karja már nem elég hosszú. Hogyúgymondjam.
Én még várok a verdiktre (nyilván), ő viszont már ismét nyakába vette a várost, és eltotyogott új szemüveget csináltatni. Hurrá. A helyzet már kezdett meglehetősen röhejessé válni.
A mellékelt ábrán annak illusztrációja látható, hogy nemcsak öreg vagyok, de lusta is, ugyanis a vizsgálatra direkte olyan kecmec-mentes ruhában mentem, amit egyetlen mozdulattal le lehet húzni derékig.