Ma van az utolsó vizsganapom ebben a félévben. Megíratom, elküldöm, visszakapom, kijavítom, kinyomtatom a vizsgalapot, aláírom, beszkennelem, elküldöm, a jegyet feltöltöm a neptunba, aztán kalap, ennek a tanévnek is vége. Legalábbis nagyon ajánlom, hogy így legyen.

Dolgozatíratás mellett megetetem egyszer-kétszer Speedy Gonzalest*, valamint vad hajrával teljesítek egy piszkosul rámégett megbízást, ami ezúttal nem esszé vagy beszámoló, hanem nyafogóruha. Ez utóbbinak ugyan már hajnalban nekifogtam, de a Szőrös Útonálló résen volt,

és nyilván azonnal cselekedett is, mert mink macskáksz vagyunksz stb.

Hát komolyan, olyan hasa van, mint egy leszállópálya, és roppantul bumfordi keccsel képes odarakni magát az ember elé, hogy “simogattyál, MOST”.

Cicu, veled is csupa kihívás a zélet, és az az egyetlen macskabiztos helyzet, ha éppen alszol.

* Ő az új mosógép, és nem véletlenül neveztem el így, de erről majd holnap mesélek, ha addig nem történik valami igazán izgalmas, ami inkább érdemes a beblogolásra.