RSS

7/214 – Alom

01 ápr

Az édes anyatermészet hülye vicceihez általában sincs sok kedvem (hé, a legutóbbi miatt már hetek óta kotlunk itthon*), de amikor ma éjjel fél kettőkor ébredtem arra, hogy nemcsak vérzem, mint egy leszúrt disznó, de mindehhez még egy teljes alomnyi kismacska játszik szocializálódósdit a belső részeimben, hát az már túlment mindenen. Nem is tudtam visszaaludni négyig, addig ment a képzeletbeli kismacskák részéről a morgás, nyivákolás, egymás csapkodása és karmolása, valamint fejjel rontani neki mindennek, ami a közelbe kerül. Komolyan az volt az érzésem, hogy ettől zeng az egész ház, ami persze már csak azért sem lehetett igaz, mert a nem képzeletbeli macska mindeközben édesen horkolt az oldalamnak dűlve, és csak némi elégedett csámcsogással reagált arra, amikor kikúsztam alóla, hogy megnézzem, hol a fájdalomcsillapító.

Ennél fogva most kicsikét roggyant vagyok meg enervált, a Repülő Kutató meg közben épp megint a kutatócsoportjával konverzál, akik a szélrózsa minden irányába vannak szétszórva, legtöbbjük ráadásul nem is ott, ahol elvben lennie kéne. Ha jól értettem, például a ljubljanai illető (A) elment valahová ösztöndíjjal, a bécsi (B) meg ellátogatott az ő távollétében Ljubljanába, és most a B jelzetű illető az A jelzetű lakásában ül, mert közben mindenhol becsukták a kaput. Európai körkapcsolás a földszinten, remek.

Asszem lekúszom a pincébe, és redvázom kicsit a mosókonyhát, mert most különösen bambának és haszontalannak érzem magam, márpedig ez így nem maradhat.

* Nyilván nem csak az édes anyatermészet nyitotta ki hozzá a humorzsákot, mi emberek is roppant tehetségesek voltunk abban, hogy kívülről, valahonnét a Betelgeuse csillagképből, mindez egy elfuserált, de fordulatos komédiának tűnjön.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2020/04/01 hüvelyk eská, otthoncsücsü, tavasz

 

4 responses to “7/214 – Alom

  1. Zsuzsi

    2020/04/01 at 20:31

    A ruhádat nézve úgy képzelem, hogy mosókonyha redvázás közben azt énekelted, hogy Legyen hó, legyen hó! – bárha ilyenkor mást kéne, hogy jöjjenek az állatok segíteni…

     
    • mák

      2020/04/01 at 20:40

      Öööö, nem énekeltem én semmit, csak zenét hallgattam, és azt sem ilyen kis cukit. 😀

       
      • Zsuzsi

        2020/04/01 at 20:44

        Mi egyszer a Chicago-ra pucoltunk ablakokat Annamari barátnőmmel. Valamivel mókásabb volt úgy, mint csendben. 😀

         

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt szereti: