RSS

6/160 – Vatta

07 feb

Azt álmodtam, hogy Esztergomban várakozom a buszmegállóban (egy sokkal szebb és mesésebb buszmegállóban, mint az igazi), pilinkél a hó, fent a dombon gyerekek szánkóznak, lehallatszik elragadtatott visítozásuk, valahonnan a közelből egy karácsonyi vásár sramlizenéje meg zsongása meg forraltbor-illata kúszik felém, minden csupa jingle bells és ünnepvárás, mint egy képeslapon vagy egy Hallmark szerelmesfilmben. Megjön a busz, én előlendítem a táskámat, hogy elővegyem a pénztárcám, keresem, keresem, nincs meg, és akkor megpillantom a hátam mögött egy fatönkön a hóban, nyitva van, és töküres. Szédelegve felszállok a buszra, majdnem elájulok a sokktól, engem itt kiraboltak, csak a zsebemben csörög néhány picula, azok is valami általam ismeretlen devizában, de a sofőr jótét lélek, és nem dob le a hóba, az utastársak körém gyűlnek, miközben én még mindig sokkos állapotban forgatom az üres pénztárcámat, tényleg, igazán, kétségbeejtően üres, a tolvaj még a könyvtári olvasójegyeket is kipucolta belőle. Próbálom fejben sorra venni, mi mindent kell majd pótolni, nehezen megy, a fejemet mintha vattával tömték volna ki. Személyi, tajkártya, adókártya, bérlet, bankkártyák, olvasójegyek, úristen itt volt egy diákigazolványom is meg egy Yves Rocher pontgyűjtő szarom meg névjegyek meg még mi nem. Az utastársak szánakozva sugdolóznak körülöttem, végül az egyik megkérdi, van-e egyáltalán, akit felhívhatok ebben a helyzetben, mire én azt mondom, a férjemet, és látom az arcukon, hogy valamiért nem hiszik el nekem, férjnél vagyok, és valahogy ez az egészben a legeslegrosszabb.

Olyan intenzív volt az egész, hogy azonnal felébredtem, szédelegve és enyhe sokkban, mint akit tényleg kiraboltak, és – ne röhögjetek ki – rögtön leellenőriztem a pénztárcámat meg a férjemet. Nyilván mondanom sem kell, mindkettő megvolt. Micsoda egy elcseszett pszichém van nekem, uramatyám. Tegnap egészen vidáman és kutatói energiáktól duzzadva jöttem haza a témavezetőmtől. (Nem bíztam a véletlenre a dolgot, rögtön elkezdtem beszélni, mire a seggem a kanapéhoz ért, és másfél órán át nem is hagytam abba – én rém meggyőző tudok lenni, ha éppen formában vagyok.) Erre most meg ez itt. Fejbe kéne kólintani engem valamivel, nem vitás.

Aztán persze nem tudtam visszaaludni, aztán végül persze mégis, és ez így együtt megint azt eredményezte, hogy most is olyan vagyok, mint akinek vattával tömték ki a fejét. Jobb ötletem nem lévén, elmegyek, hozok Celofánnak gyógypapit meg csirkemájat, arra akkor is jó ez a fej, ha belülről csupa vatta.

Minden bizonnyal még mindig kómás vagyok, hát nédda, mik estek rám a szekrényből.

 
10 hozzászólás

Szerző: be 2019/02/07 hüvelyk eská, tél

 

10 responses to “6/160 – Vatta

  1. kingha

    2019/02/07 at 11:20

    izgalmas tudatalattid van – kirabol, aztan nem hiszi el hgy ferjnel vagy … olvastad a tudatos almodas cimu remekmuvet? megeri, hidd el nekem 🙂

     
    • mák

      2019/02/07 at 12:05

      Nem olvastam, de ehhez nem nagyon kell segédanyag, hogy megértsem, mit akar közölni velem a tudatalattim…

       
  2. fűzfavirág

    2019/02/07 at 12:06

    Tök jó holmik 🙂 a tudatalattid meg vágd fejbe.

     
    • mák

      2019/02/07 at 12:07

      Ő vág engem fejbe, nem fordítva. 🙂

       
  3. fűzfavirág

    2019/02/07 at 13:21

    Mert hagyod magad. Legyél proaktív! 😉

     
  4. Németh Szilvia

    2019/02/07 at 16:58

    Hát azért nálam egy fokkal jobban jártál, mert rólam a valóságban két dolgot nem hittek el elég gyakran, legalábbis is gyanakodva pillogtak: 1. van férjem 2. tudok főzni. Szóval a világ egy részének szemében egy nyilvánvalóan ocsmonda hárpiának tűntem, aki a kutyának se köll, és szégyenteljesen béna a konyhában. Viszont álmomban soha, azért ez is valami… 🙂

     
  5. vica57

    2019/02/08 at 05:31

    uhh, de rémes álom 😦

    Viszont a férjezettség ékes bizonyítéka, hogy az új horgolásminta hírét a kollégái megvitték neki 😀

     
    • mák

      2019/02/08 at 07:38

      Nem éppen a kollégái voltak, közös barátokkal futott össze egy konferencián. 🙂

       

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: