RSS

6/89 – Nem Timbuktu

28 nov

Az alvási szokásaim mámegin szétestek a fenébe. Ma ismét hajnali felkukurikú volt a program, bár értelmesebb lenne inkább kuvikolásnak nevezni, nincs ugyanis az a magára valamit is adó kakas, aki egytől már fent pörögne. Ezúttal nem is próbáltam visszaaludni, mert még egy olyat, mint a tegnapi, nem akarok. Akkor addig küzdöttem azzal egy hasonlóan hajnali ébredés után, hogy aludnialudnialudni, visszavisszavissza, hogy végül sikerült. Bár ne tette volna. Iszonyú megerőltető éjszaka lett belőle, sok felriadással és válogatott rémálmokkal. Az egyikben bébiszitter voltam valahol egy romos villában a világ végén, a rám bízott gyerekek meg félig kopogószellemek voltak, félig zombik, úgyhogy nem mertem elaludni, nehogy megöljenek álmomban, ráadásul a szobám ajtaját sem tudtam magamra zárni, mert úgyis bejöttek, ha akartak, és meg akarták enni az agyamat.

Az álomnak annyiban igaza volt, hogy tényleg az agyammal van baj, túl sok hülyeség zsong benne összevissza, de ez mindig is így volt, és valószínűleg nem is fog már változni. Szeretnék viszont megnyugtatni mindenkit, hogy ha netalán tovább romlik a helyzet, például vad vágyam támad megharapni vadidegeneket, vagy esetleg a 880-as busz helyett repülőre szállni Timbuktuba csak odaútra, előre szólok. Ezúttal csak a jól bevált Pumpkin Spice Coffee Cake receptjét vettem elő kettőkor, főztem magamnak egy kávét, aztán nekiugrottam. Fél négyre kész is volt a süti, ezt csinálja utánam, aki nem fél attól, hogy aztán napközben valamikor leesik a lábáról.

A mai nap amúgy roppant alkalmas lenne arra, hogy valahol kiájuljak a forgalomból: délelőtt az egyetem pesti nyílt napján teszem tiszteletemet és tartok szakos tájékoztatót, majd pedig feldöngetek Esztergomba (ezúttal a 800-as busszal, a 11-es helyett a 10-es főúton szlalomozva), és órát tartok az elsőéveseknek. Elszántságom rendkívüli, elhivatottságom dettó, minden másra meg ott az alapozó és a korrektor. Ja meg a Mastercard.

A mai nap örömére réteges vagyok, piros, rohangálócipős és ezúttal sem árulok zsákbamacskát.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2018/11/28 hüvelyk eská, tél, ősz

 

2 responses to “6/89 – Nem Timbuktu

  1. Zsuzsi

    2018/11/28 at 19:05

    De jó lett volna a vendégszobádban ébredni ma, a süti illatára! 🙂
    Nekem erre az öltözékre csak felcsillanna a szemem, ha egy új tanáromon látnám. 🙂

     
    • mák

      2018/11/28 at 19:17

      Remélem, lesznek olyanok, akiket nem tántorít el a pályaválasztástól. 😀

       

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: